Okulásul szeretném elmesélni mindenkinek, aki gyereket vállal, hogy bizony, bizony teljesen gusztustalanul diszkriminálják a gyerekeseket (persze az sem jó, ha még nincs gyereked, mert akkor majd lesz): a múltkori interjún nagy kacagva rákérdeztek, hogy hogy bírják a gyerekek az ovit úgy egészségileg, egy másikon meg azt firtatták, hogy hát mi lesz azokkal a szegény gyerekekkel ha én teljes állásban dolgozom, ki hozza el őket az oviból?
Meg aztán arra is rájöttem, hogy ez az egész állásosdi olyan, mint a társkeresősdi: kapósabb vagy, ha van munkád, aztán ha személyesen is találkoznak veled, akkor jön a csiki-csuki: úgyse kellek nekik, nálam úgyis mindenki jobb, most akkor hívjam őket az eredményt firtatva vagy úgy túl rámenősnek/kétségbeesettnek tűnök?
Amúgy meg gyűlölöm magam, mert három hete nem futok (még mindig köhögök) és a múltkor megnéztem a legközelebbi konditermet, de teljesen elborzadtam a lakótelepi ősemberektől és nem bírom rávenni magam, hogy oda járjak, mikor kint van a végtelen futós tér meg a napsütés.
