Eh, nem lesz nekem már sose rendben az önazonosságom, ami a munkát illeti, dehát úgy látszik így jártam. Illetve mittudomén. Alapvetően fogalmam sincs mit akarok (mondjuk arról azért nagyjából van, hogy mit nem); az biztos, hogy tanítani meglepő módon szeretek most, de azért folyton a munkás meg képzős oldalakon lógok.
A tanfolyamos oldalakon addig-addig nézegettem a gazdasági borzalmakat, míg végül kikötöttem a 'magyar, mint idegen nyelv tanár' képzésnél, őőő, ez még érdekelne is de 300 ezer egy félév és csak egy évig tartana nekem, mint nyelvtanárnak.
Az a legnagyobb baj, hogy engem annyira taszítanak ezek a most menő gazdasági, pénzügyi, informatikai dolgok, hogy azt hiszem csak akkor tudnék ilyesmit tanulni, ha pisztolyt tartanának a fejemhez.
Szóval maradnak a nyelvek - azokkal azért nehéz mellélőni (jó, hát a magyar mint idegen nyelv az gyanúsan nem olyan hasznos, de beleszerelmesedtem egy magyar tankönyvbe a könyvesboltban, ahol a gyerekeknek megvettem a "kis" plusz ajándékot: öt tonna mesekönyvet. A könyveknek nem tudok ellenállni, mosmicsináljak), voltam is ma olasz órán és még azt is kiagyaltam, hogy egynyelvű nyelvvizsgát fogok csinálni hamarosan, aztán meg egyszer csak kicsit németül is kéne tanulni (csak ne lenne olyan dermesztően ronda).
