Önvizsgálatot tartottam.
Nem vagyok megbocsá(j)tó - sehogyse tetszik nekem ez leírva -, úgyhogy nem érdemes engem bántani: soha egyetlen sérelmet sem felejtek el és ha valaki bánt, hát azt aktívan utálni kezdem. Persze elvileg tudom én, hogy ez nem jó, de gyakorlatilag kicsinyes, hiú és sérülékeny vagyok. Persze néha mindennek az ellenkezője is igaz. De valójában nem.
Legalább annyira racionálisan élem az életemet, mint a macskám, sej. És tényleg. Nade nem is.
Na, inkább el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése