this time last year

Én: Szerelmes vagyok ....-be.
Ő : Ne már bazmeg, megint?
Én: Még mindig. Nem múlik el. Picsábamár.
ő : Próbáltál már nagyon keményen inni?

lol

kormányválság hehehehehe









PS.: Nem, nem politizálok, csak röhögök ezen a bolhacirkuszon.

"Akarsz élni? Persze. Mért nem halsz meg? Persze."

Minek olyan pasival járni, aki nem akar félrekúrni? Az ilyenek általában lúzerek. Esetleg kicsi a farkuk. Illetve inkább a kettő együtt. Na igen, de minek olyan pasival járni, aki félre akar kúrni? Ép ésszel ugye azt gondolja az ember, hogy az összes félrekúrós hazug paraszt dögöljön meg.

nőnek lenni jó

És legbelül tudod, hogy végül minden egy lepukkant lakótelepen, babakocsit tologatva végződik majd, valahogy így szólt valami Murphy törvény, ami csak azért jutott eszembe, mert ma meghatározhatatlan korú, buta szemű anyukák beszélgetésének voltam fültanúja: És a tiéd? Ikrek? Nahát, de érdekes, az enyém Szűz.
Hát mit mondjak: ma sem jött meg a kedvem a szüléshez.

oroszlánnal focizó (rewind)

Nem értitek ti a szopás romantikáját.

sok hűhó semmiért avagy "a női mell jelentős részét kiterjedt zsírszövet alkotja"

Kurva életbe gyere már, itt állok egy olyan blúzban amiből kilóg a fél mellem, nem bírom tovább, valami ilyesmit rikoltottam Micikének, miközben vártam rá, hosszú hónapok után ma végre sikerült találkoznunk - mi ugye mindig úgy szoktuk, hogy lelkesen megbeszéljük, hogy akkor most már tényleg, de mindenképp és jaj de jó végre, majd másnap telefonon kedélyesen elcsevegünk és senki még csak nem is említi a találkozót - Micit egyébként már a fenti elmés megszólalásom előtt is hívtam egyszer, hogy ugyan vakarná már le rólam a kedves fiatalembert, aki mindenáron engem akar a Margitszigeten - Mici, ments meg azonnal mondtam borzadva -, ahol szerettem volna a vizet bámulva tök egyedül meginni egy fröccsöt (baromi rég nem csináltam ilyet, tetszett volna), de magára vessen, aki állásinterjúra megy és kipakolja a mellét (nem, az interjún még eltakartam, hideg volt), persze az a drága fiú a régi nótát fújta (szép a szemed), dehát.
Amúgy ma délután Budapest összes kőművese hozzám - a mellemhez - szólt, szenvedtem mint a kutya és vággyal gondoltam a király pólóimra.
Hiába no, nem megy nekem a picsáskodás, mutogassa a mellét mindenki más. (Szerintem szép vers, hagyjatok)

"What a man has to go through for a piece of ass"

Az oroszlános postom egészen meglepő sms-áradatot eredményezett, én meg nem tudom eldönteni, hogy

a) az orális szex lehetősége ennyire ellenállhatatlan
b) én vagyok ennyire ellenállhatatlan (főleg mert hajlandó vagyok szopni)
c) a férfiak túl kevés orális szexhez jutnak
d) a szex bármilyen formája bármilyen nővel ellenállhatatlan
e) ti mind vicceltek és soha az életben nem raknátok a farkatokat a számba
f) csak képzelem az egészet, a post meg sem született
g) a teljes természetességgel, hétvégenként oroszlánokkal focizó bátor és hős férfiak csak mintegy mellékesen jelezték, hogy ők bizony éppen olyan kivételes lények, mint amilyenekre rá vagyok izgulva, úgyhogy igazán leszophatnám őket, ha már ennyire favorizálom a különlegességet.

"friends to make"

Te, figyelj, add már meg a telefonszámod, valamelyik nap akartam neked panaszkodni az életemről meg a nőügyeimről. Azt persze sosem fogom megkérdezni, hogy te hogy vagy, de felhívhatlak néha, ugye?

sötét verem

Az oké, hogy én mindig azt mondogatom, hogy eddigi életemben három nagy szerelmem volt és hát az első kettő az egyértelmű is, de valahogy a harmadik hely sokesélyes.
Nemtom mi van már, tavaszodik, ez a szerelemizé a gyengeségem újfent, kicsit szégyellem magam emiatt, hát hiszen ezt már megbeszéltük, én és én, nekem ez nem megy, távol kell tartanom magam mindenkitől, ejnye.

"Minden nap jó nap"

A Zenben nincs "ha" vagy "de". A Zen a teljes élet, itt és most.
Sokan élnek a "ha" világban, azon gondolkodva, mi lesz majd, "ha megsérülök", "ha nem lesz kész", "ha meghalok", stb.
A "ha" emberek mindig mentegetik magukat a "de" világban

Annyira féltem az anyámat a kezeléstől, hogy megtanultam értékelni az itt és mostot. Többet nem vagyok hajlandó előre rettegni, a bánat úgyis megvár, ahogy a nagyok mondják.

helyzetjelentés

Ahogy ordítottam a Hervisben a patkányszemű eladóval, hasadt személyiségem egyik felével megsajnáltam szegényt mer én tudom, hogy nagyon ijesztő mikor ordítok, ráadásul lehet, hogy ő is elképzelte milyen lehetek dugás közben, szóval üvöltöttem és közben sajnáltam, meg hát persze milyen röhejes már, hogy egy picsa sikít a boltban, szégyelltem is magam, gondoltam abba kéne hagyni, úgyhogy üvöltöttem tovább, de a lényeg megvolt: kicserélte a mocsadék a cipőmet, meg legalább rikácsoltam egy jót, anger management a javából, jól mondjátok.
Rájöttem, hogy a Fanni two in one: lelke mélyén ő egy ragaszkodó, kicsike kutya, ezér mostanában depressziós mert soha nem vagyok itthon. Bosszúból az ágyba pisil, nem eszik és szemrehányóan néz mikor elmegyek.
Kedden kicsit a szülőkhöz költözünk segíteni, meg szeretgetni őket, persze titkon azér abban reménykedem, hogy a depressziós macskám újra hazatérve a mániás szakaszba lép majd és mosolyogva az alomba hugyozik, meg ilyenek.

Felhívás

Ha ismertek olyan pasit, aki szabadidejében oroszlánokkal focizik, mutassátok már be nekem.
Le akarom szopni.

"Túlélni kell, vigyél innen"

Ha ma nem pusztulok el, akkor soha, hajnalig bowlingoztunk, olyanok voltunk mint kettő isten, főleg én, igen, én kettő, mer annyira, bizony; a szomszéd pályáról is a pontjaimat nézték a pasik (megfigyeltem, a nők a bowling pályán mindig csak nyivákolnak meg mórikálják magukat, egyiket sem érdekli maga a játék), M folyamatosan a derekamat böködte, merhogy aszonta meglepően vékony, ekkor próbáltam neki a futás szépségeiről prédikálni, de megalázóan belém fojtotta a szót és megkérdezte, hogy mikor tüntetem el végre a homlokomról a sertés májat.
Soha ne igyatok sört: olyan ízű a szám, mintha megettem volna egy halottat.









PS.: Álmomban egy kommentelő megkérdezte, hogy még mindig jó mellem van-e. Ez itten akkor már egy komplexus, nemde?

"how bout me enjoying the moment for once"*

M vett nekem egy futócipőt, bizonyára érzékeli, hogy támogatnia kell a megszállottságomat, elvégre tisztelni kell minden mániát, emlékszem Istvánnal azér kellett naponta háromszor dugni hét év után is, mer állítása szerint a szex az egyetlen dolog ami kikapcsolja, na, így vagyok én a futással.
Egyébként ma tudatosult bennem, hogy hetek óta minden nap a Hát maga kicsoda? kérdéssel üdvözlöm a Fannit mikor hazaérek.






*Mivel holnap is be kell mennem dolgozni, ezért szeretném a címhez kapcsolódóan idézni azt a sort is, hogyaszongya thank you India

"How bout no longer being masochistic"

Én kérem szépen most a poszttraumás stressz zavar kezdeti stádiumában vagyok, mer hallottam a főnököt ordítani, persze nagyon jól működik a módszerem: dugás közben képzelem el az összes olyan embert, aki túl komolyan veszi magát, ezért képes vagyok elnéző mosollyal szemlélni rémes dühkitöréseiket.
Amúgy meg aszonta nekem ma WT, hogy dehát tök jó ez a munka Angie*, te szeretsz beszélgetni** és látod milyen királyul elvagytok azzal a ratyival***.







* Molly
**dehogy
***nagyon kedves, nagyon fiatal, nagyon vicces, nagyon metroszexuális - igen, azt hiszem tűzforró - fiú

Kalandjaim birkabaszó Mr Smythe-tal

Mivel bátor vagyok és válogatok, reggel nemet mondtam egy állásajánlatra, úgyhogy egy darabig még kénytelen vagyok elviselni a lápvidéki angolsággal ugató júzereket, akik képtelenek belépni a gépükbe.
Ma egész nap egy nagyon kedves, nagyon fiatal, nagyon vicces és nagyon metroszexuális fiúval dolgoztam együtt - egész pontosan egy telefonnál küzdöttünk a döbbenetes akcentusokkal -, Mr Smythe összesen ötször nem tudott belépni a rendszerbe, így egész nap érte aggódtunk, nézegettük a gépét utólag is, jó móka volt, de egy-egy hívás valódi adrenalin bomba (a helpdeskesek korán halnak?) és összességében azt mondanám, hogy a helpdesk az a hely, ahol senki nem ért semmihez, de mindenki nagyon kedvesen el tudja hitetni a telefonálóval, hogy mindez teljesen helyénvaló és a segítségnyújtás ilyen formája tulajdonképpen teljesen fölösleges is.
Egyébként az összes álláskereső számára nagyon tanulságos blog ez: én lassan már csak hullamosó nem voltam.
A tesómnak tegnap valami olyasmit mondtam, hogy belefáradtam abba, hogy a hajléktalanokkal meg az afrikai éhezőkkel hasonlítgassam össze magam. Bizonyos emberekhez képest igenis szar nekem és kész.

security

Az úgy volt, hogy hazafelé belesírtam a telefonba, mert nagyon rossz volt ma minden és a köcsög biztonsági intézkedések miatt nem engedik, hogy kamerás telefont használjunk és egyáltalán, olyan elhagyatottnak éreztem magam, mint a bölcsiben ahol utált a bölcsis néni, szóval a bátyáméknak nem tetszett ahogy sírtam, úgyhogy aztán eljöttek értem a konditerembe és elvittek venni egy kamerátlan telefont, amin tudom hívni napközben az anyámat, meg az összes állásinterjúztatókat, mer legyen helpdeskes az, akinek hat anyja van.
A hálámat egyelőre csak blogbejegyzéssel meg mosogatással tudom kifejezni, de természetesen nekem van a legjobb családom, Fanni meg ma négy éves, nem baj ha nem is, boldog szülinapot a szép bajszosnak.

húsvétos

A legmegterhelőbb az volt az otthoni létben, hogy az anyámmal jesszuskás filmeket kellett nézni, mer azokat imádja - főleg azért, mert a jesszus-karakter nagyon bejön neki, tudjátok, az ilyen az mindig szép orrú, karizmatikus fickó aki nagyon tud nézni, az olyant én is szeretem az már igaz -, bár nehezen bírtam morgás nélkül azt a bibliai közhelygyűjteményt, amit belepréseltek a jesszus szájába.
Amúgy ezen a hétvégén annyit ettem, mint október óta összesen, kábé száz kilót híztam, de nem baj, mer van egy szőrös angyal macskám, aki dagadtan is szeret.

Egy Nevetséges Wiwes Felettébb Fontos Közleménye

Az "ápolónő az elfekvőben" című képemet "tévedésből ilyen karikás a szemem" címűre cseréltem.













PS.: Képről jut eszembe: kísértetiesen hasonlítok ezzel a hajjal és hajszínnel a huszonöt évvel ezelőtti anyámra. Persze lófaszt, mert ő sokkal szebb volt mint én.
Néha eszembe jut, hogy vajon nem idegesíti-e, hogy ennyire hasonlítok régi önmagára.

Miközben szalonna ízű csokit eszem,

azon gondolkodom, hogy az összes "ennek így kellett történnie", "ez volt megírva", "nekem ez a sorsom", "ezt dobta a gép", "én így vagyok programozva", "én már nem változom" gyenge és mindenképpen kényelmes megkövült butaság helyett számomra az "én csinálom, rajtam múlik" gondolat az egyetlen elfogadható.

Tudom én, hogy egyszer meg kell halni, meg ami keletkezett, elmúlik és ez az élet része, csakhát olyan iszonyatosan hiányozna az anyám.

slave to the wage

Most, hogy lassan fél éve dolgozom a cégnél és van ugye ez a speciális helyzet, hogy a munkánkat kiviszik Indiába és beolvasztanak minket máshová, számvetettem és arra jutottam, hogy multinál dolgozni egyáltalán nem rossz - oké, nekem ezzel a csoporttal kurva nagy mázlim volt, mert okos és kulturált emberek voltak a kollégáim - és szerintem a legjobb egy ilyen helyen szürke eminenciásnak lenni. Fel nem foghatom miért akar valaki vezető lenni egy multinál: kurva nagy felelősség, szívás nem sokkal több pénzért, ráadásul nagyon nagyot lehet zuhanni (az én csoportvezetőim pl jól elhasaltak most az indiai projekt miatt).
Nem is tudom. Ez a multizás valahogy azt mutatta meg nekem, hogy a munka nem én vagyok és fölösleges azt remélnem, hogy kiteljesedhetek általa. A munka fontos, de csak egy kis része az életnek. Vicces, hogy sokszor meghülyülnek akik ilyen helyen dolgoznak, mert beszűkülnek és elhiszik a sok bullshitet, nekem meg valahogy pont fordítva alakult: viszonylag biztonságban vagyok anélkül, hogy nagyon belemerülnék a baromságokba. Fizetnek érte, meleg van, nem szenvedek a munkámtól, nincs nyomasztóan nagy felelősségem, jó fejek a többiek, van túró rudi automata, ennyi. Nem kell ezt túldimenzionálni.
Amúgy szerintem a legnagyobb baj egy vezető pozícióval az, hogy ha jól akarod csinálni, akkor el kell hinned ezt az egészet, hinned kell benne, hogy a te munkád fontos és jó és jelentős.
Márpedig elég nehéz szenvedélyesen gondolni a lan-kábelre meg a voip-ra...






PS.: Egyáltalán nem hiányzik a tanítás. Elmúlt, kész, vége. Nincsenek nosztalgikus érzéseim.

"Im a firestarter, twisted firestarter"

Miután ma véletlenül hét kilométert futottam - szuper tigrises film ment az Animel Planet-en, elfelejtettem megállni -, meg amúgy is, a kollégáim közül többen elkezdtek futni áldásos tevékenységem (prédikálás a futás szépségéről) hatására, úgy döntöttem, hogy megalapítom a Fussatok gecik egyházat.
Erről az alpári ocsmány stílusról jut eszembe, hogy egyre durvább impulzuskontroll problémáim vannak; régen is voltak ugye ezek a cigányos dühkitöréseim, de mióta az anyám beteg, kezd a dolog aggasztó méreteket ölteni. Tegnap például azon kaptam magam, hogy bazmegezve ököllel verem a jegyautomatát a Gyöngyösi utcánál, ma pedig a postán körülbelül két perc várakozás után elküldtem a förtelmes postás nénit a kurva anyjába. Rémes, valamit tennem kell.

"You know I'm not very nice, You said I'm not very nice"

Kisebb bonyodalmat okoztam tegnap barátságos filmszemináriumunk közben, amikor a beszélgetés egy pontján metsző hangon megjegyeztem, hogy Bertoluccit addig ütném amíg mozogni tud.

Egy pillanatra megfagyott a levegő a szobában; azt hiszem a fiúk hirtelen rádöbbentek, hogy nem is vagyok olyan kedves lány...

Amúgy ma vége a dalnak, holnap szabadságon vagyok, keddtől meg jön a letális karrierem.

Hányni kell.

"everybody's changing and I don't feel the same"

Ha nekem tavaly ilyenkor valaki azt mondja, hogy egy év múlva egy multinál fogok dolgozni és reggel hatkor olyan vígan lefutok öt kilométert, hogy még a pitbullszeműek is megcsókolják a lábam nyomát, hát visítva kiröhögöm.


Méghogy az ember nem változik...

Intelem a macskának

Aki nyaut mond, mondjon bét is.

egy névfetisiszta feljegyzései

Szerelmes vagyok az egyik technikuscsajba: a neve Betty Sin.

nostalgie

Úgy hiányoznak a szánalmas kis problémáim.

helyzetjelentés

Félek.
Szorongok.
Rettegek.
Félek.
Szorongok.
Rettegek.
Félek.
Szorongok.
Rettegek.

?

Vajon milyen szexuális kultúrája lehet egy olyan 28 éves férfinak aki a szexet izélésnek nevezi?

"Jaj de ideges vagyok, Most már úgyis meghalok"

Én meg az én idegbajom, mi köszönjük jól vagyunk, most épp nem nagyon tudom eldönteni kinek az arcát kaszaboljam szét, a rák kapcsán tudálékoskodó szánalmas barmokét vagy a kollégámét, aki szemérmetlenül kurva sok fos munkát testált rám mint helyettesére, esetleg kaszaboljak csak úgy, vaktában és akkor majd a Kék fényben rajzolnak rólam fantomképet és aláírják, hogy a Váci úti kaszabolós ráncos arcú lány, meg mittomén, esetleg nemcsak itt a környéken kaszabolnék, hanem az új munkahelyemen is, emlékeztek még biztos: legyen helpdeskes az, akinek hat anyja van, szóval off I go, elolvasom az Internetet, jövő hétig új munkát kell találnom.

Küldöm az összes szerencsétlennek, aki itt oktat engem (és persze mindenkinek, aki szereti)

KUSS












PS: Akinek nem inge, blablabla...

"you love you"

Újabban én vagyok a saját példaképem.









PS.: Bevallom, ezt a postot a mágikus csirkenyakról akartam írni, de az valahogy olyan profán, hát nem?

"Egy vonalban vannak most a szíved meg az agyad"

Én nagyon örülök, hogy tetszem a férfiaknak, köszönöm a figyelmet, az elismerést, meg minden, de nem bánnám, ha nem akkor bámulnának nyálcsorgatva, mikor még a fülcimpám is izzad.
Hazamentem a szülőkhöz, akik újfent bevallották, hogy félnek tőlem, mert kellemetlen kérdéseket teszek fel (kell még ott az a porfogó?), koszosnak titulálom a vécét és gyorsan kitakarítom, felmosok, majd közlöm, hogy nem kell annyira kímélni az anyámat és sétálni vonszolom. Itthon utálok takarítani és nagyjából szarok a koszra, de náluk valahogy szívesen csinálom.
Amíg sétáltunk, azon gondolkodtam, hogy az anyám az egyike azoknak az embereknek, akik nélkül lehetetlennek tűnik az élet.

A nemzeti ünnep margójára

Én eltartott kisujjal egy pitbull szájába tolnám azt, aki szétbarmolja a kocsim.

helyzetjelentés

Alvászavarom új fordulatot vett: az elalvás most éppen oké, de hajnalban kipattan a szemem és szorongva dobálom magam órákig (főleg ha annyira hülye vagyok, hogy ilyenkor nem kelek fel).
Tegnap - amikor az ex bemutatta az új barátnőjét és a lány kedvesen görkorcsolyázni invitált - rádöbbentem, hogy nincs semmi baj az emberi kapcsolataimmal, egyébként is, mindenki olyan iszonyatosan jó fej ebben az új életben (észrevettem, hogy úgy gondolkodom, hogy az életünk előtte és utána), hogy egy szavam sem lehet.
Na megyek, átélem a hosszútávfutó magányosságát.










PS.: A fogorvos szerint van egy ciszta az egyik fogamon, vagy hogy kell ezt mondani, bár Enikő azt állítja a fogorvos hülye, mer ez a ciszta nem is olyan ciszta, jogtalanul cisztázza le tehát, meg aztán lehet, hogy nincsen is ott, dehát.



Kérek még szart. El akarom viselni.

karrier (go live/go dead)

A kollégám három foglalkozást talál hozzám illőnek:
1. fekete angyal
2. írónő aki egy kastélyban lakik
3. búgó hangú sanzon énekesnő.

Mindenesetre úgy keltem reggel, hogy arra gondoltam legyen helpdeskes az, akinek hat anyja van.

(hazafelé átfutott mögöttem egy fekete macska)

"Találtam valamit, magamhoz egy kulcsot "

Annyira egyedül vagyok ezzel az egésszel.
És ahol rásírsz a Fannira, ott hosszabb a szőre?
Annyira egyedül vagyok ezzel az egésszel.

stresszbeszéd

A rákot démonizálni nem kell félnetek.

Érdekes, hogy sosem az anyám szerepel a rémálmaimban, mindig a Fanninak van baja.

Álmomban általában kicsi és beteg, be van zárva valahova és ott rikoltozik, én meg nem tudok bemenni hozzá segíteni.

a cancelt mostanában mindig cancernek olvasom

Valószínűleg sokkal könnyebb dolga volna a családomnak ha az anyám egy picsogós, Romanát olvasó, szappanoperák bűvöletében élő idősödő asszony lenne és nem ilyen elképesztően fegyelmezett, nagyon racionális, férfiagyú nő.
Azt olvasom különben mindenhol a szakirodalomban, hogy bizony a nyivákolók jóval kisebb eséllyel lesznek rákosok, lám-lám, én jó úton haladok - bár mostanában ráálltam erre a fegyelmezett vonalra, nem jó ez így -, szóval nyivákolásra fel, panaszkodjatok, hisztizzetek, bőgjetek, üvöltsetek és akkor - bár jó eséllyel egyedül maradtok ilyen förtelmes természettel - ezer évig élhettek, bár az infarktus és az agyvérzés reális veszély ha szélsőségesen temperamentumos az ember...

skizofrén

A hagyjatok békén-kisugárzás nem összeegyeztethető a pusztító szereleméhséggel.

M egyszer azt mondta olyan önző vagyok, hogy ha lenne gyerekem, nem adnék neki enni, aztán legnagyobb döbbenetére a haldokló macskámat éjjel-nappal ápoltam (ez volt az egyetlen közös találkozásunk a halállal) és természetesen igaza volt, borzasztóan önző vagyok, csakhát önzésem szeret, ugyebár.

Birth, and copulation and death.
That's all, that's all, that's all, that's all,
Birth, and copulation, and death

Szakaszok. Meg periódusok. Így mondják. Így van.
Haragszol. Elkeseredsz. Letagadod. Megnyugszol. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Sírsz. Sírsz. Sírsz. Nem tudsz aludni. Egyfolytában aludnál. Nem tudsz figyelni. Hirtelen összerakod magad és minden jó. Szétesel újra. Sírsz. Nevetsz. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Sírsz. Sírsz. Sírsz. Nem tudsz aludni. Félsz. Bűntudatod van. És néha mindez egyszerre van jelen.

Minden családtagban felmerül a kérdés: "Vajon képes-e a családunk túlélni a veszteséget ha bekövetkezik és én tudok-e majd tovább élni?"

"Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg, Más bolondul meg, mi meg sosem."

Egész nap próbálom elképzelni az anyám halálát. Nem megy.
Azán próbálom elképzelni a saját halálomat. A Fanniét. A bátyámét. Nem megy egyik sem.

A halált nem lehet elképzelni.









PS. : A gyorskorcsolyázók nem úgy néznek ki mint valami kurva nagy doxicyclin kapszula?

levél

helu. épp most írtam egy politikai versikét a blogomba (Szavazzon a faszom), de töröltem, túl vulgáris...na mijahelyzet?

Mamzi mail

Szerintem egyre jobban hasonlícc egy orosz regény fősőhősnőjére

mantra

Végül úgyis mindig minden jóra fordul

helyzetjelentés

Ne mutasd neki, hogy szomorú vagy, remek tanács, merhogy akkor hátha neked is lesz valami kedves kis rákod, édes istenem, milyen buta is az ember és milyen rosszul reagál ha eszébe jut, hogy meghal ő is.
Én a magam részéről őszinte vagyok, ez az egy kríziskezelő módszer, ami eszembe jut.
Mondtam már, hogy nekem van a legédesebb macskám? Egész csütörtökön a hátára sírtam, ő meg kedvesen dorombolt közben.

nem félek a farkastól

Mióta futás közben azt vizualizálom, hogy rákos sejteket rugdalok, azóta bármennyit és bármeddig képes vagyok futni.

Különben is, a futógép gyakorlatilag mindenre alkalmas: szoktam rajta sírni, nevetni, táncolni, épp csak nem eszem vagy dugok futás közben, nyilván megvan a véleménye az összes pitbullszeműnek, dehát lófasz az ő seggükbe.

Amúgy Micike leülhet, ötös; majdnem ő az egyetlen*, aki nem remegő szájjal ejti ki a "halál", "rák", "kemoterápia" és "idő" szavakat, ha velem beszél.

Tegnapi kiborulásomkor az István volt az első, akit felhívtam; ez rádöbbentett arra, hogy rettenetesen hiányzik az életemből a szerelem.

* a remegő szájúakat is imádom

PS.: Dehogy iszom halálra magam, nem vagyok én elmebeteg...

Mindenkivel üvöltök, hogy ne sírjak folyton. Öröm velem az élet, én mondom.

"Meg mondd, mitől van, hogy olyan ritka, amikor nagyjából minden ott van a helyén"

Néha azt gondolom, hogy egy Hogy lehet egy embert addig gyötörni, amíg igazán szarul nem érzi magát?-kísérlet alanya vagyok és ezért aztán nem is kéne aggódnom, mer mingyár vigyorogva előjönnek valahonnan a kínzóim és visszacsinálnak mindent.

Megint nem tudok aludni. Sírtam is. Hétvégén halálra iszom magam, ha lúd, legyen lejtőn lefelé. Ahogy kell.

omfg

Remélem, hogy a legrosszabb verzió csak munkafronton teljesül.

Nyitott vagyok, toleráns, optimista, szeretem a napot, a tejet, a zöldségeket, az egyetemet, de azért a kurva életbe már.

furious anger

Azt hiszem, ezentúl köpködni fogom az utcán dohányzókat, szerintem legalább annyira zavarná őket ez a kedves aktus, mint engem a gusztustalan füstjük amit előszeretettel fújnak az arcomba.

Tudjátok, mindenki utál valakit: a zsidókat, a dagadtakat, a cigányokat, a soványokat, a buzikat, nos, én azokat gyűlölöm tiszta szívemből, akik cigiznek.

Legszívesebben kilőném őket a holdra - igen, ezt már mondtam -, aztán bűzölöghetnek boldogan. Ezeknek az embereknek mindene büdös: a szája, a haja, a ruhája, egyszerűen gusztustalanok.

Szegény Dé, ha ma felhív, biztos meg kell hallgatnia a kibővített halállistámat - szerinte már így is nagyon hosszú -, amit rendszerint neki szoktam ordítva előadni, ő olyan kedves, jámbor lélek, mindig meghallgat.

Érzem én, hogy lassan politikai pályára kell lépnem...

recognishun

Ma azt a kiábrándító megállapítást tettem, hogy a világ egyik legszexisebb pasijának (tudjátok, a céges sex objectem, akinek le akarom rágni a kezét) olyan fogsora van, amivel pókokat lehet kiharapni a sarokból.

Nem baj, azér amikor csukva van a szája, akkor szerelmes vagyok belé.

iszony*

Nem, nem jó ez az iwiw, tele van a tévedéseimmel: épp most néztem meg az egyik évekkel ezelőtti baszópajtásom képeit és csak azért nem sikoltoztam az undortól, mert a fiúk nem értenék, hogy mi van velem, nekem meg nincs kedvem elmagyarázni, hogy régebben milyen sokat dugtam tök fölöslegesen.

* gyönyörű ez a szó

SNF

Egy, az anyámnál gyengébb embert valószínűleg nagyon rosszul érintene az a mondat, hogy szerintem hamarosan venned kéne egy parókát.

Nem, az anyámnak nincs igaza: a szülők bajait és halálát nem lehet elképzelni, nem lehet semmi ilyenre felkészülni. Lehet persze viszonylag normálisan reagálni - szerintem mi most épp azt csináljuk - de időnként nagyon nehéz, nemsírós fogadalmam ellenére néha nagyon elszorul a szívem, gusztustalan geci dolog a betegség.
Meg aztán persze itt van az apám, aki ugye jóban-rosszban és tényleg, le a kalappal, nekem sose lesz olyan pasim, aki naponta elkísér az idegsebésztre, mondjuk tény, hogy menyasszonyi csokor helyett inkább képzelek pisztolyt a saját kezembe, nade.
Kicsit hat éves lettem megint, minden szabadidőmben rohanok haza és lógok az anyámon, szegény, már biztos az agyára megy ez a nagy felhajtás, amúgy az egészségügy egy kalap szar, mindenki elmehet a kurva szavazásával ahova akar, én kivándorlok Kanadába amint az anyám meggyógyult, gyűjthettek nekem repülőjegyre meg jégcsákányra.

lófejű lány

A fogyásnak vannak kellemetlen következményei: kisebb lett a mellem és szexis lóarcom van.

Remek.

"My analyst says I exaggerate my childhood memories"

M a sztorijaimat hallva folyton azt hajtogatja, hogy egy szavamat sem hiszi, merhogy ilyen baromságok nem történnek senkivel, a minap is elmeséltem neki újra (tudjátok, az igazán jó sztorikat sokszor elmondja az ember, mer az úgy vicces), hogy engem imádnak - és általában üldöznek - az őrültek, az egyik legelképesztőbb őrültes élményem egy tébolyult fiúval volt, aki a csepeli 159-es buszon letérdelt elém és ordítva előadta az Énekek énekét, persze mindenki döbbenten nézett engem.