vasárnap, március 30, 2008

helyzetjelentés

Ahogy ordítottam a Hervisben a patkányszemű eladóval, hasadt személyiségem egyik felével megsajnáltam szegényt mer én tudom, hogy nagyon ijesztő mikor ordítok, ráadásul lehet, hogy ő is elképzelte milyen lehetek dugás közben, szóval üvöltöttem és közben sajnáltam, meg hát persze milyen röhejes már, hogy egy picsa sikít a boltban, szégyelltem is magam, gondoltam abba kéne hagyni, úgyhogy üvöltöttem tovább, de a lényeg megvolt: kicserélte a mocsadék a cipőmet, meg legalább rikácsoltam egy jót, anger management a javából, jól mondjátok.
Rájöttem, hogy a Fanni two in one: lelke mélyén ő egy ragaszkodó, kicsike kutya, ezér mostanában depressziós mert soha nem vagyok itthon. Bosszúból az ágyba pisil, nem eszik és szemrehányóan néz mikor elmegyek.
Kedden kicsit a szülőkhöz költözünk segíteni, meg szeretgetni őket, persze titkon azér abban reménykedem, hogy a depressziós macskám újra hazatérve a mániás szakaszba lép majd és mosolyogva az alomba hugyozik, meg ilyenek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése