Rendkívül racionálisan élem az életem: amikor negyven perc futás után szétmegy a hátam meg a talpam és megbeszélem magammal, hogy jó, akkor itt a vége, elég volt, ne tedd tönkre a lábad, akkor szinte ezekkel a gondolatokkal egyidőben emelek kicsit a sebességen.
Amúgy mondtam már, hogy szeretem a férfiakat?
A szögletességüket, a hangjukat, a szagukat, a szőrösségüket, a furcsaságaikat, a geciségüket, az érthetetlenségüket, a hallgatagságukat, a bátorságukat, az erejüket, igen, határozottan szeretem a férfiakat, a férfiak szépek.
Ezért is történhetett, hogy ma kedvesen azt mondtam az egyik kollégámnak: ha férfigyűlölő megjegyzésekre vágysz, fordulj hozzám bizalommal.
Amúgy mondtam már, hogy szeretem a férfiakat?
A szögletességüket, a hangjukat, a szagukat, a szőrösségüket, a furcsaságaikat, a geciségüket, az érthetetlenségüket, a hallgatagságukat, a bátorságukat, az erejüket, igen, határozottan szeretem a férfiakat, a férfiak szépek.
Ezért is történhetett, hogy ma kedvesen azt mondtam az egyik kollégámnak: ha férfigyűlölő megjegyzésekre vágysz, fordulj hozzám bizalommal.
Vigyázni kell a futással. Elnézem a marhákat akik a bicikli (kerékpárnak kell mondani?) úton futnak ahelyett hogy lemennének mellé a fűre (Veszprém és Szntkrjszbdj között isteni a terep).
VálaszTörlésSzétcseszi a térded (a talpadról nem is beszélve) ha kemény talajon/akármin futsz. Tájfutóskodtam vagy 10 éven át, és imádtam az erdőket, de most már érzem a bal térdemben is a meredek oldalakat.
igen, igen, ezért futok én futógépen. de néha így is túlerőltetem a lábam.
VálaszTörlés