hardcore

Prodigy-re eveztem hét kilométert, holnap nem tudom majd felemelni a karom ha öltözöm, a jobb lábam még mindig halott, aki fut, fusson helyettem is, szexuális frusztráltságom a topon, pedig - pont azért, te hülye - hajmeresztő méleket kaptam ma (igen, célozgatok, na és?), ígérem, ha már eleget dugtam, férjhez megyek, ma nagyon sokatmondóan azt mondtam az egyik kis kollégámnak, hogy te jó fej vagyok, az anyám hangja szomorú volt a telefonban, kicsit sírtam a klotyóban ezért, nem, már nem vagyok szerelmes az Istvánba, de valaki mondja meg milyen az élet.







PS.: Még sok boldogabb születésnapot kívánok az apámnak, aki remélhetőleg nem olvassa ezt a blogot.