szerda, április 16, 2008

"senki sincs, aki segítsen" (fájdalmas verzió)

Ha igazán őszintén viselkednék és mindazt kiadnám magamból, amit érzek és amitől jó lenne megszabadulni, akkor - hát igen, kénytelen vagyok ezt beismerni most már, ahogy kezdek a tagadásból depresszióba süllyedni - összegörnyedve sírnék egész nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.