az úgy volt, hogy én mindig azzal áltattam magam, hogy fasza, kemény csaj vagyok és megy nekem minden egyedül, megjavítom a redőnyt, beverem a szöget a falba, száz kiló macskaalmot hurcolok haza, aludni úgyis egyedül jó, amúgy meg milyen isteni társaság vagyok én magamnak, hát nem? és megoldom a szex-ügyet is, tudjátok, kefélek orrba-szájba, mindegy kivel, könnyen jön, könnyen megy, titokban sírok és tépelődöm néha, dehát kemény vagyok, kibírok mindent, nem kell ehhez asszisztálnia senkinek. és aztán hirtelen arra eszmélek, hogy hazudtam magamnak, másoknak, hogy ez csak egy kibaszott álca, hogy nem megy jól egymagamban, hogy a szög kiesik a falból, hogy megzavarodom, ha csak úgy faszán lefekszem valakivel, hogy a macskaalom túl nehéz, hogy mégiscsak horkolhatna itt valaki néha, hogy unom magam egyedül bassza meg és nem, nem, nem bírok ki mindent...ez van, gyerekek. ráadásul a hajam az egyik legfőbb erogén zónám.
hátbazmeg, elmondtam végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése