szombat, április 28, 2007

És mindez a hormonok miatt

Vagy nem. Valaki elmagyarázhatná végre, hogy a legnagyobb jókedv és elégedettség kellős közepén miért tör rám görcsös zokogóroham éjszakánként.
Nagyjából ez az egy dolog van, amire képtelen vagyok rájönni magammal kapcsolatban.

4 megjegyzés:

  1. Azért, mert kurvára nem tudsz mit kezdeni a desszert nélküli kajával... (ez csak egy tipp) Vagy beugranak oylan dolgok róla, amikor nem kellett agyalni azon, hogy mi szeparálható el, és mi nem. (én akkor csinálom ezt, de persze, különbözünk, és lehet, h ez mellé.)

    VálaszTörlés
  2. a baj csak az, hogy a legnagyobb szerelmek idején is sok ilyen volt, szóval nem ez a baj...

    VálaszTörlés
  3. Olyankor nálam a félelem és a bizonytalanság miatt volt, pedig ezek nélkül nem bírok megmaradni (a langyos posványban). Meg talán a kiszolgáltatottságtól, nem szeretek függni. Mégis csak az obersturmbannführerek vonzanak, magam sem értem, nem hogy téged...

    VálaszTörlés
  4. nálam ezek nem kötődnek valaki máshoz, szerintem a rossz gének az okai...meg persze a hormonok.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.