Sosem fogom megérteni, hogy bizonyos emberek, akik jelen helyzetükben boldogtalannak érzik magukat, miért szakítanak nehezen olyan meggyőződéseikkel, amikben húsz éve sziklaszilárdan hittek de mára bebizonyosodott, hogy
a) tévedtekb) elavultak az elveik
c) egyszerűen csak megváltoztak a világgal együtt.
Ha valaki elavult, az életvitelére alkalmazhatatlan elvekkel létezik a világban, az kábé annyira nagy szenvedés lehet, mint azon próbálkozni, hogy egy plazmatévét cipősdobozba gyömöszöljünk.
kritikus poszt:
VálaszTörléskell az az önmagában álló "vagy" szó ilyen felsorolások elé?
cipősdoboz helyett meg kifejezőbb lett volna valami anakronisztikusabb tárolóeszközt írni
(nagyon ráérek, remélem te is :)
jaja, a 'vagy' jogos,a cipősdoboz marad:)
VálaszTörlés(én nagyon nem érek rá és azért vagyok itt)
Na, szóval értsd meg, hogy a szép elvek nélkül sokkal rosszabb lenne minden. Közeledünk efelé az állapot felé, aminek jó oldala is van, már legalábbis egyénileg jó oldala, /a nagy egész megszívja ezt./ Valaki mondta: "Csodálatos élni akkor, amikor elpusztul a világ. Nyilván azért, mert akkor már mindent szabad, semi sem köti az embert.
VálaszTörlésna és te mit érsz a szép elveiddel? boldogabb vagy tőlük? vagy másokat boldoggá teszel velük? egy olyan homokos jut eszembe rólad, akit hetero házasságba kényszerítenek...
VálaszTörlés