Szeretem várni a dolgok végét. Meg szeretek a vége előtt beledögleni mindenbe. Asszem ezért jártam munka mellett egyetemre és ezért vállaltam ezt a szakdoga írást is. (A pénz kurvára nem motivál, úgy vettem észre. Ez némi élhetetlenségre vall, nemde? Bár a magam lusta módján egészen erőszakosan működöm...)
Mivel rövid ideig tudok csak koncentrálni, szétszórt, hebehurgya és elkalandozó vagyok, de elég jól és gyorsan pörög az agyam, ezért abszolút kampányszerűen csinálok mindent: az utolsó pillanatban, de akkor eszelős tempóban, hisztizve, de titokban lelkesen.
Tulajdonképpen most is szórakoztat a helyzet, de a vinnyogás hozzátartozik a lényemhez, nohát.
(State of emergency, How beautiful to be, State of emergency, Is where I want to be.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.