Ma a postán egy néni vecchia új megvilágításba helyezte az olasztanulást; rájöttem ugyanis, hogy Olaszországban nem vagy ember, amíg nem tudsz felháborodva kárálni és panaszkodni és reklamálni, merhogy az olasz fejetlenség és zűrzavar miatt időnként igen nagy szükség van néhány indulatos kifejezés elvakkantására.
íme a felettébb izgalmas sztori: a postán az olaszoknál is dívik a sorszámhúzogatós módszer, nade itt nem merül fel semmiféle angolos türelem, elegancia, udvariasság, mivel az olaszok sajnos csak olasz módra képesek használni mindent: amikor néni vecchia 33-as számmal beállt elém (elém, akinek a száma 26-os volt), majd postásnéni cattiva e inospitale nemcsak hogy elegánsan és felettébb rejtélyes módon kihagyta a 26-os sorszámot, hanem legnagyobb megdöbbenésemre még meg is kérdezte néni vecchia 33-at, hogy ugye ő a 27-es, az meg buzgón sisisizett...na ekkor én már szívesen kiáltottam volna néhány indulatos vaffanculót, dehát ugye alapvetően nem ezt a stílust tanultam otthon, úgyhogy összeszedtem minden tudásom és aszontam postásnéni cattivának, hogy bocs, de jóval néni tolakodós előtt érkeztem, ráaádásul a kibaszott 26-os a számom (ó, drága angol barátaim, ti bezzeg tudjátok, hogy kell normálisan sorban állni), szóval leszel szíves elvenni a nyomorék levelemet, de nagyon gyorsan. Postásnéni cattiva undokul szinyorinázott, meg magyarázott valami tábláról, kiírásról, szabályokról, mittoménmiről, de végül csak feladtam a levelet, yea.
íme a felettébb izgalmas sztori: a postán az olaszoknál is dívik a sorszámhúzogatós módszer, nade itt nem merül fel semmiféle angolos türelem, elegancia, udvariasság, mivel az olaszok sajnos csak olasz módra képesek használni mindent: amikor néni vecchia 33-as számmal beállt elém (elém, akinek a száma 26-os volt), majd postásnéni cattiva e inospitale nemcsak hogy elegánsan és felettébb rejtélyes módon kihagyta a 26-os sorszámot, hanem legnagyobb megdöbbenésemre még meg is kérdezte néni vecchia 33-at, hogy ugye ő a 27-es, az meg buzgón sisisizett...na ekkor én már szívesen kiáltottam volna néhány indulatos vaffanculót, dehát ugye alapvetően nem ezt a stílust tanultam otthon, úgyhogy összeszedtem minden tudásom és aszontam postásnéni cattivának, hogy bocs, de jóval néni tolakodós előtt érkeztem, ráaádásul a kibaszott 26-os a számom (ó, drága angol barátaim, ti bezzeg tudjátok, hogy kell normálisan sorban állni), szóval leszel szíves elvenni a nyomorék levelemet, de nagyon gyorsan. Postásnéni cattiva undokul szinyorinázott, meg magyarázott valami tábláról, kiírásról, szabályokról, mittoménmiről, de végül csak feladtam a levelet, yea.
Btw egészen szürreális volt az a bizonyos focimeccs: a pálya egy külvárosi részen van, ahol tréningruhás meg neccatlétás bácsik különböző méretű kutyáik társaságában ülnek az utcán és trieszti dialektusban politizálnak.
Meccs után a játékosok általában a pálya mögötti büfében söröznek egy darabig és tegnap a beszélgetésüket hallgatva megállapítottam, hogy valami hihetetlen bája van annak, amikor egy koreai, egy német, egy magyar és egy argentin kutató a meccs egyes mozzanatait elemezve a csapat esélyeit latolgatja.
Meccs után a játékosok általában a pálya mögötti büfében söröznek egy darabig és tegnap a beszélgetésüket hallgatva megállapítottam, hogy valami hihetetlen bája van annak, amikor egy koreai, egy német, egy magyar és egy argentin kutató a meccs egyes mozzanatait elemezve a csapat esélyeit latolgatja.
nincs is jobb annal ((:
VálaszTörlés(gyk uccso mondat)
lusta vagyok visszaolvasni, volt valami érdekes?
VálaszTörlés(tök laza vagyok, mi?)
epp azt meselte el, hogy milyen jo volt bebaszni meccs utan es lehanyni a kubai vendegmunkasokat
VálaszTörlés