szerda, június 26, 2013

Egy eltűnt post margójára

Teljesen fel vagyok háborodva, eltűnt a lebilincslően izgalmas és túl egy kicsit talán indokolatlanul hosszú bejegyzésem a ma délutáni agyvérzésemről, de nincs az az isten, akinek a kedvéért megírom újra, úgyhogy elégedjetek meg annyival, hogy rettenetesen fáradt vagyok, de talán mégsem az agyvérzésig, meg aztán még azt is szeretném elmondani, hogy most már nem bírom tovább elviselni a betegségeket, meg a mindenféle rémisztő testi tüneteket, kész, elég volt. 
Egyébként meg nyilvánvalóan azért tűnt el a post, mert az írott szónak ereje van és ha leírom, akkor bevonzom és beteljesedik és a sorsomban nincs megírva az agyvérzés, bár most, hogy ezt a mondatot elolvastam újra, egy kicsit mégis aggódom, hogy valami történt az agyammal (vagy túl sokat nézegettem a Facebook-ot).

Szóval, ahogy a gyerekeim mondanák: majdnem megijedtél.

2 megjegyzés:

  1. Nézd csak, nekem a feedly elmentette :)

    "némaüzem by Molly Bloom / 1h // keep unread // preview
    "Nem panaszképpen mondom, csak úgy, Nem tesz semmit."vol.8764930123

    +TAG
    És aztán ma az történt, hogy meggyőződésem volt, hogy agyvérzésem lesz, mert elkezdett zsibbadni a jobb karom, aztán az arcom is, aztán egy kicsit a bal oldalon is mindenem, meg aztán vadul vert a szívem is - van nekem ilyen szívbillentyű izém már régről, de mióta szültem, kutya bajom volt egészen tegnap estig, amikor be kellett vennem a gyógyszerem -, Marci épp kirándult a barátaival, a gyerekek aludtak, én meg eléggé aggódtam, hogy ha most hirtelen elájulok, lebénulok, meghalok, akkor mi lesz, úgyhogy hívtam Marcit, hogy izé, van itt egy kis furcsaság, persze ő azonnal haza akart jönni, de én meg utálok kellemetlenséget okozni, úgyhogy lebeszéltem és közben nézegettem az arcom a tükörben, hogy mozog-e még és tudok-e mosolyogni, meg emelgettem a karom, hogy erre képes vagyok-e, de minden oké volt, csak az a fura zsibbadás...aztán estefelé végül felhívtam a kedves gyerekorvos ismerősünket - szegény, ő az, akit a család bajai miatt mindig zaklatok -, hogy akkor most menjünk-e szerinte az ügyeletre, aztán megbeszéltük, hogy tán nem agyvérzés lesz ez, hanem például halálosan fáradt vagyok (és a szívem is ezért őrült meg éppen most), meg a csigolyáim is hibásak lehetnek ebben - egy ideje veszettül fáj a derekam meg a nyakam, a derekam szerintem egyértelműen a gyerekek emelgetése miatt -, de persze ha tartós a dolog, menjek orvoshoz, nekem meg a zsibbadás a mumus, mert az anyám agyadaganatának tünetei is zsibbadásokkal kezdődtek és mert amúgy is, ha beírod a gugliba, hogy zsibbadás, akkor elég hamar eljutsz mindenféle halálos és rettenetes betegségekig (utálom az internetet, mondtam már?), jó, tudom, bármilyen tünetet beírsz a gugliba, az eredmény ugyanez; nekem annyira, de annyira elegem van a mindenféle bajokból, hogy azt nem tudom elmondani és annyira, de annyira fáradt vagyok tényleg, hogy ha egy hetet aludhatnék egybe, az se lenne elég, valahogy a kórház minden csepp energiámat elszívta, most meg ugye Marcussal itthon vagyok már másfél hete, egy perc szabadidőm sincs - jó, de, mikor alszanak délután, de akkor is itt kell lenni, a lakás meg már megőrjít -, pedig annyira jó volna legalább egy napig csak úgy létezni és ülni valami kertben a fákat nézve. "

    VálaszTörlés
  2. ó, köszi, pont jó lesz így, kommentben:)
    most majd akkor bevonzom a bajt biztos;)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.