hétfő, szeptember 28, 2009

a bürokrácia megöl engem

A jogi hercehurca megöli az örökösöket: bejelenteni, aláírni, befizetni, bemutatni, fénymásolni, elküldeni, bemenni, lemondani, átiratni, döbbenet.
Én mondom feleim, nincstelenül kell meghalni, nem hagyni senkire semmit, én jó úton járok asszem, a bankszámlámon jelenleg 223 forint van, nem lesz gond, menni fog, a macskát felneveli a Marci, másom nincsen is, ja, de tényleg, most fogok örökölni, dehát belehalok az adminisztrációba mielőtt bármi is az enyém lenne, szóval minden oké, a síromra azért talán ráiratnám, hogy az örökösödési adminisztráció vitte el ilyen fiatalon szegényt, ja sírt nem akarok, ej, hogy legyen, fene tudja.
Igazából valami szörnyen tragikusat akartam írni arról, hogy nem elég, hogy az embernek meghal az anyja, de a halála miatti/utáni ügyintézés olyan átláthatatlan, szövevényes, véget nem érő és gyötrelmes, hogy felejteni se tudsz, egyszerűen nem hagyják, szóval igen, ilyen tragikusat akartam, de belefáradtam az indulatba, kínomban vigyorgok inkább, badarságokat beszélek, fénymásolok, aláírok, elküldök, telefonálok, bediktálok, döbbenet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.