Tegnap arról beszélgettünk, hogy manapság mindenki nagy ember akar lenni, vagy legalábbis olyan ember, aki számít, aki hozzátesz valamit a világhoz, valaki, akinek jelentősége van; hogy mindig mindenki valami nagyot, többet, jobbat, különlegeset, mást akar, hogy most már sosem elég ami van, mert volt a hírekben, a Fókuszban, az újságban, a neten, a rádióban, hogy van aki jobbat, szebbet, nagyobbat, okosabban, ügyesebben, gyorsabban, bátrabban, kreatívabban, boldogabban, én is, én is, én is, aztán a túl nagyot akarók végül - szüntelenül keresve azt a VALAMIT - fájdalmasan frusztráltan, valódi célok és irány nélkül, boldogtalanul halnak meg, én mondom, a média megőrjíti az embereket, köszönöm, csak ennyit akartam, viszlát.
szép :]
VálaszTörlésén is egy ilyen mindenki közül való vagyok.
VálaszTörléskabe egy eve beszelgettunk meg amszterdamban arrol egy ismerosommel, hogy ez most ilyen megint legendacsinalosdi kor, fu csekkaut ezt a csavot a jutyubon, hogy gitarozik, hogy motorozik, meg hogy dolnek sorra a sport-nezettseg-hegymaszos-lilaeszkimomegevos rekordok.
VálaszTörlésen hol irjam ala, ha csak ugy lenni akarok magamnak meg a kozelieknek, mert bar elismerem a szepet es jot, de van nekem jobb dolgom is, mint a 7/24-ben legendanak lenni akaras ... ?
Amikor meg eljön a pillanat, hogy benne leszel a tévében, akkor rájössz, hogy ez mennyire egy értéktelen fos, reménytelen. Vagy amikor "médiás" arc leszel és rájössz, hogy mindenki hazudik, az emberek egy jó része nagyon buta és csak a könyöklés megy, elérendő a.... mit is? Nem tudom.
VálaszTörlésEzért vannak pl az ilyen VV Anettek ostoba betelefonálós játékokban, mert nem bírják ki, hogy ne legyenek benne a tévében.