Hát igen, annak idején megismerkedtünk a lepukkant Sark kertben, aztán most meg már kocsival megyünk az operába.
Na jó, az opera azért túlzás, a valóság az, hogy a szegény kocka tudósok szórakoztatására rendeztek valami opera (és operett) estet, ami abból állt, hogy egy szaloncukornak öltözött szoprán, egy, a tb-csaló kollégámhoz hasonlító tenor és egy joviális külsejű zongorista bácsi opera (és operett, ó minő borzalom) slágereket adott elő egy hatalmas előadóteremben, a kilométeres képletekkel összefirkált tábla előtt. Utána izé párokhoz méltó módon pizzáztunk és fagyiztunk, majd hazafelé majdnem elütöttünk egy embernagyságú sirályt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.