Ezt most így nem nagyon értem. Mármint hogy mér nem lehet, azt. Hát hosszú vörös hálóingben esküvőre menni. Meg abroncsos szoknyában mákos gubát enni. Ha lenne abroncsos szoknyám, lenne fűzőm is, abban tartanám a magnumomat. Nem, nem is, inkább a kalasnyikovomat, kalasnyikov, milyen szép név, így hívják majd a fiamat, nem, nem lesz fiam, rossz lenne neki, mer azt hallaná a mamától, hogy a tej az nem tej, hanem mondjuk tudathasadás és akkor összezavarodna szegény, persze lenne sok móka, kacagás, ma kirúgott a német tanárom, gyerekek, szakított velem, hát milyen világban élünk mi, ej, súlyos hiánybetegségem van, Linda, you sound terrible, megfagy és elég, nekem ez nem megy, nekem ez jól megy, nekem ez megy. Ez(t) nekem (nem).
vasárnap, augusztus 31, 2008
MTHÉ
Most megint hosszúznom kell, mer egy csomó mindenen elmélkedem és nem tudok aludni, arra jutottam feleim, hogy kötelezően be kéne vezetni a Majdnem Teljesen Hazugságmentes Életet (igen, az elég jó szülő mintájára), a játék kedvéért hagynánk egy kis teret a gyáváknak (ez itt mindenki, csak szólok), azaz az emberiségnek (na jó, ez csak akkor játszik, ha nem hiszünk az emberiség kihalásának feltételezhetően áldásos hatásában - én természetesen hiszek, de ezt csak a tévénéző gyerekek kedvéért mondom el egyszer, nem többször, írjátok le a kis jegyzetfüzetetekbe), szóval pánikra semmi ok, maradhatna egy kis intimitás a perverz hazugoknak, hát hiszen a játékok is mindig úgy vannak megcsinálva, hogy lehessen kicsit csalni (persze ez veszélyes terep, mer a sok kibaszott csaló biztos uralomra törne és vissza akarna térni a Hazug Élet gennyes-langyos-oltalmazó birodalmába).
És akkor ebben a szép új világban (ami ilyen life-long learning iskola lenne tulajdonképpen merhát a hazugokat folyamatosan képezni kell, hogy erejük legyen az elengedéshez és a félelemnélküliséghez) lenne ugye welcome training, hogyaszongya "Hogyan ne kezdjem el megvédeni félrebeszéléssel és ábrándokkal a nyamvadt kis életemet?", aztán amikor kezdetét venné a Nagy Játék (Majdnem Teljesen Hazugságmentes Élet) és jól előmászna mindenki a saját kis buborékjából, akkor hát persze, hogy volna sírás-rívás, recognishun, öngyilok, hárítási kísérlet, és igen, ez az erős cucc talán az emberi kapcsolatoknak is végképp betenné a kaput, a házasság és a család intézménye nyilván felbomlana (istenem, épp ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel) és hát naná, hogy félreértitek, mer nem az lenne a cél, hogy fegyelmezetlenül éljük ki gusztustalan ösztöntörekvéseinket, romboljunk és veszítsünk el minden kontrollt (persze sok hülye így fogja csinálni, de azokat majd korrekciós osztályba küldjük, felzárkóztatjuk, na jó, bevallom, kicsit csábító a gondolat, de ugye nem szabad bedőlni a zűr-ösztönnek), hanem lenne egy csomó tantárgy, ami a fegyelmet és az erőt az igazság szolgálatába állítaná (rendőr vagyok, én mindig mondtam, nyihha), szépek lennénk, okosak, tiszták és őszinték, kérek egy zsebkendőt, sírnom kell, meghatódtam, boldogságot vizionálok és még mindig nincs itthon kávé.
És akkor ebben a szép új világban (ami ilyen life-long learning iskola lenne tulajdonképpen merhát a hazugokat folyamatosan képezni kell, hogy erejük legyen az elengedéshez és a félelemnélküliséghez) lenne ugye welcome training, hogyaszongya "Hogyan ne kezdjem el megvédeni félrebeszéléssel és ábrándokkal a nyamvadt kis életemet?", aztán amikor kezdetét venné a Nagy Játék (Majdnem Teljesen Hazugságmentes Élet) és jól előmászna mindenki a saját kis buborékjából, akkor hát persze, hogy volna sírás-rívás, recognishun, öngyilok, hárítási kísérlet, és igen, ez az erős cucc talán az emberi kapcsolatoknak is végképp betenné a kaput, a házasság és a család intézménye nyilván felbomlana (istenem, épp ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel) és hát naná, hogy félreértitek, mer nem az lenne a cél, hogy fegyelmezetlenül éljük ki gusztustalan ösztöntörekvéseinket, romboljunk és veszítsünk el minden kontrollt (persze sok hülye így fogja csinálni, de azokat majd korrekciós osztályba küldjük, felzárkóztatjuk, na jó, bevallom, kicsit csábító a gondolat, de ugye nem szabad bedőlni a zűr-ösztönnek), hanem lenne egy csomó tantárgy, ami a fegyelmet és az erőt az igazság szolgálatába állítaná (rendőr vagyok, én mindig mondtam, nyihha), szépek lennénk, okosak, tiszták és őszinték, kérek egy zsebkendőt, sírnom kell, meghatódtam, boldogságot vizionálok és még mindig nincs itthon kávé.
szombat, augusztus 30, 2008
"soulmates never die"
Mo: Te nem olvasod a blogomat? Szemét.
Ma: Minek olvassam? Úgyis folyton felhívsz és előadod ezt a sok baromságot.
Ma: Minek olvassam? Úgyis folyton felhívsz és előadod ezt a sok baromságot.
das Leben ist jetzt
mit nekem vele ébredni, a hajnal illata, a tenger zúgása, meg a többi közhely, mikor a legszebb dolgokat nálam lehet csinálni, szóval mostan ezt bejelentem majd az ARC boldogság kiállításán, én kérem plakátanyag vagyok, merhogy nálam lehet borszagú bögréből kakaót inni, vadul mikrózni a hónapos kőkemény zsömlét, három pár futócipőben megbotlani az előszobában és belezuhanni a mosogató peremén egyensúlyozó nagy halom dvd-be, minden ruhám zsebében ezrest találni, macskát ágyról lelökni, macskát tollseprűvel kergetni, könyvet találni a hűtőben, somlóit találni a polcon, dagadt plüss báránnyal szemezni, na meg persze ordítva kiénekelni a konyha ablakán, hogyaszongya kis petrovom remélem megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát, jó nálam, hámosmit magyarázzam ezt ennyit, nohát.
péntek, augusztus 29, 2008
"already in me"
gyerekek, egy hosszút akartam arról, hogy hogyan leplezett le a bolond fiú a harmadikról ahogy azt üvöltöm a liftben, hogy change your taste in men és állatmód táncolok hozzá, meg akartam még írni déről ahogy a plakátok előtt tök komolyan megvitatjuk, hogy annyit kell dugni amennyit lehet, dehát elment nekem az én eszem, megbokrosodtam, nem bírok írni, szóval most épp mingyár azt üvöltöm hogyaszongya i wanna turn you on, gyerekek, nem lesz ez így jó, holnap tanítok reggel, úgy kell tennem mintha ember lennék, nem lesz ez így jó, bolond vagyok, Bolond vagyok, de légy jó kislány.
nagy ég. hogy az legyek.
nagy ég. hogy az legyek.
slave to the wage
W, T [14:56]: Eenndzsi! Képzeld van barátnőm most.
K, A [14:56]: wow és ki az? honnan ismered?
W, T [14:57]: egy kislány
K, A [14:58]: mármint fiatal?
W, T [14:58]: az a38 hajón találkoztam vele
W, T [14:58]: igen, 10 alatt van, csak Neked vallom be, tudom, Te nem fogsz elítélni
K, A [14:58]: na és miről beszélgettek, a technika óráról?
W, T [14:59]: nem, ahhoz ő még túl kicsi
W, T [14:59]: a babákról
K, A [14:59]: ja, számolni tanultok együtt, értem már
W, T [14:59]: hát én már tudok
W, T [14:59]: szóval tanítom
K, A [14:59]: igenigen, így akartam
K, A [15:00]: és mióta tart a számolós románc?
K, A [15:00]: és jó vele?
W, T [15:02]: 10-ig jó
W, T [15:02]: 12-nél tovább nem
K, A [15:02]: utána hamar elvirágzanak a nők, mi?
W, T [15:02]: ja.-)
K, A [15:02]: vagy időben gondoltad? éjfélig még festeni is szoktatok?
K, A [15:13]: és hogy megy a munka? hogy vannak a többiek?
W, T [15:13]: jól, köszi, mindenki
W, T [15:13]: itt ülök Máté mellett sokat nevetünk
K, A [15:13]: mátéval szoktam néha csetelni
W, T [15:14]: a legjobb humorú srác
K, A [15:14]: meg mindig megbeszéljük, hogy elmegyünk a nemtommilyen bio helyre
K, A [15:14]: máté nagyon jó fej, én nagyon bírom
W, T [15:14]: én is szeretem
W, T [15:14]: meg a Pista ül szemben
K, A [15:14]: tök jó, tiszta process control
W, T [15:14]: és a másik Pisti meg srégen
W, T [15:14]: csak Te hiányzol hogy a régi filozófiai témákat felvethessük
K, A [15:15]: szerintem minket ki fognak rúgni egyszercsak
K, A [15:15]: (és a hitelességről vitatkozhassunk?)
W, T [15:15]: tegnap arról beszélgettünk, hogy miért tilalmas macskákkal önkielégíteni és miért nem a focimeccsen hullámozni?
K, A [15:15]: (meg a lost highway-ról)
W, T [15:15]: pedig mindkettő baromság
K, A [15:16]: ez tök jó, én is akarok ilyenről!
K, A [15:16]: remek témák
K, A [15:16]: és van időtök ilyen vitákra?
W, T [15:16]: téged ki fognak, minket ugyan nem. ez a csoport nagyon jó lés senki nem basztat, én napi másfél órát csetelek a csajommal
W, T [15:16]: és senki nem szól semmit
K, A [15:17]: mi három hónapja nem dolgozunk egyáltalán
K, A [15:17]: vagyis nincs munkánk. sztem októberig lesz a türelmi idő, aztán szevasz
W, T [15:17]: csak bejöttök és felmarkoljátok a pénzt?
K, A [15:17]: nemtom hogy lesz, kicsit nem bánnám, bevallom
K, A [15:17]: agyhalott lettem itt
K, A [15:17]: netezünk egész nap
W, T [15:17]: visszajöhetnél hozzánk
W, T [15:17]: jó lenne
W, T [15:18]: bírtunk Téged
K, A [15:18]: lehet, hogy még az lesz... meglátjuk, nem tudom, így mindenesetre gáz
K, A[15:18]: de én bátor vagyok (muszáj)
W, T [15:18]: milyenek az arcok?
K, A [15:18]: meg amúgy is annyi bajom van, hogy fel sem tűnik
K, A [15:19]: aranyosak, dehát korántsem merülnek fel azok a csodás témák és filmek mint veletek
K, A [15:19]: a process control olyan volt mint egy jarmusch film
W, T [15:19]: ja, kávé és cigi
W, T [15:19]: tiramisu és duma
K, A [15:20]: bizony
W, T [15:20]: szóval vannak még ilyen üde témák
K, A [15:20]: volt benne valami bájos
K, A [15:20]: hát, irigylem
K, A [15:20]: nekem csak napról napra simább az agyam
K, A [15:20]: mondjuk lehet, hogy vissza kéne mennem tanítani, az legalább tényleg nekem való volt
K, A [14:56]: wow és ki az? honnan ismered?
W, T [14:57]: egy kislány
K, A [14:58]: mármint fiatal?
W, T [14:58]: az a38 hajón találkoztam vele
W, T [14:58]: igen, 10 alatt van, csak Neked vallom be, tudom, Te nem fogsz elítélni
K, A [14:58]: na és miről beszélgettek, a technika óráról?
W, T [14:59]: nem, ahhoz ő még túl kicsi
W, T [14:59]: a babákról
K, A [14:59]: ja, számolni tanultok együtt, értem már
W, T [14:59]: hát én már tudok
W, T [14:59]: szóval tanítom
K, A [14:59]: igenigen, így akartam
K, A [15:00]: és mióta tart a számolós románc?
K, A [15:00]: és jó vele?
W, T [15:02]: 10-ig jó
W, T [15:02]: 12-nél tovább nem
K, A [15:02]: utána hamar elvirágzanak a nők, mi?
W, T [15:02]: ja.-)
K, A [15:02]: vagy időben gondoltad? éjfélig még festeni is szoktatok?
K, A [15:13]: és hogy megy a munka? hogy vannak a többiek?
W, T [15:13]: jól, köszi, mindenki
W, T [15:13]: itt ülök Máté mellett sokat nevetünk
K, A [15:13]: mátéval szoktam néha csetelni
W, T [15:14]: a legjobb humorú srác
K, A [15:14]: meg mindig megbeszéljük, hogy elmegyünk a nemtommilyen bio helyre
K, A [15:14]: máté nagyon jó fej, én nagyon bírom
W, T [15:14]: én is szeretem
W, T [15:14]: meg a Pista ül szemben
K, A [15:14]: tök jó, tiszta process control
W, T [15:14]: és a másik Pisti meg srégen
W, T [15:14]: csak Te hiányzol hogy a régi filozófiai témákat felvethessük
K, A [15:15]: szerintem minket ki fognak rúgni egyszercsak
K, A [15:15]: (és a hitelességről vitatkozhassunk?)
W, T [15:15]: tegnap arról beszélgettünk, hogy miért tilalmas macskákkal önkielégíteni és miért nem a focimeccsen hullámozni?
K, A [15:15]: (meg a lost highway-ról)
W, T [15:15]: pedig mindkettő baromság
K, A [15:16]: ez tök jó, én is akarok ilyenről!
K, A [15:16]: remek témák
K, A [15:16]: és van időtök ilyen vitákra?
W, T [15:16]: téged ki fognak, minket ugyan nem. ez a csoport nagyon jó lés senki nem basztat, én napi másfél órát csetelek a csajommal
W, T [15:16]: és senki nem szól semmit
K, A [15:17]: mi három hónapja nem dolgozunk egyáltalán
K, A [15:17]: vagyis nincs munkánk. sztem októberig lesz a türelmi idő, aztán szevasz
W, T [15:17]: csak bejöttök és felmarkoljátok a pénzt?
K, A [15:17]: nemtom hogy lesz, kicsit nem bánnám, bevallom
K, A [15:17]: agyhalott lettem itt
K, A [15:17]: netezünk egész nap
W, T [15:17]: visszajöhetnél hozzánk
W, T [15:17]: jó lenne
W, T [15:18]: bírtunk Téged
K, A [15:18]: lehet, hogy még az lesz... meglátjuk, nem tudom, így mindenesetre gáz
K, A[15:18]: de én bátor vagyok (muszáj)
W, T [15:18]: milyenek az arcok?
K, A [15:18]: meg amúgy is annyi bajom van, hogy fel sem tűnik
K, A [15:19]: aranyosak, dehát korántsem merülnek fel azok a csodás témák és filmek mint veletek
K, A [15:19]: a process control olyan volt mint egy jarmusch film
W, T [15:19]: ja, kávé és cigi
W, T [15:19]: tiramisu és duma
K, A [15:20]: bizony
W, T [15:20]: szóval vannak még ilyen üde témák
K, A [15:20]: volt benne valami bájos
K, A [15:20]: hát, irigylem
K, A [15:20]: nekem csak napról napra simább az agyam
K, A [15:20]: mondjuk lehet, hogy vissza kéne mennem tanítani, az legalább tényleg nekem való volt
apró
Meglehetősen sokat használt, ijesztően konfúz de végeredményben (és rejtélyes módon) megkímélt állapotú, viszonylag érdekes életemet kiváló közlekedés mellett sürgősen eladom vagy elcserélem. Munka, lakás, belső szmájli, macska van, pszichiáter megoldható, ráadásul egyesek derűs, tiszta lényként definiálnak .
Minden megoldás érdekel, válaszokat a mocskosul szarul érzem magam és még a kávé is elfogyott jeligére várom a kiadóba.
vall
folyton veled akarok lenni, leginkább úgy, hogy bemászom a szádon át a hasadba. szerintem ez csudaszép vallomás, ember nem kívánhat jobbat
csütörtök, augusztus 28, 2008
"mindenki falatja"
Kéne egy titkos blog, ahol kedvemre nyüszöghetnék, sipákolhatnék, károghatnék, gyűlölhetném a világot - life is a fucking bitch és egyre inkább az -, lehetnék szerelmes, gusztustalan, szexmán, ahol írhatnék olyat, hogy a buddhisták hűtőjének üresség-természete van, ahol leírhatnám, hogy én ezt nem bírom tovább, én nem bírom nézni, nem bírom csinálni, nem bírok így élni - I can't go on, I must go on, I will go on, Beckett meg bekaphatja -, ahol bevallhatnám, hogy el akarok menekülni, hogy nem akarok tudni semmiről ami egy beteggel történik, nem, nem, nem, nem, ahol leírhatnám, hogy nincs érdekes kő és nincs nem érdekes kő sem és igen, alapvetően emiatt van az összes mocskos konfúz érzésem, meg persze írnék arról is, hogy csak azért felhívom és felriasztom álmából M-et, hogy azt mondjam neki Linda, you sound terrible, mire ő hangosan röhögni kezd én meg boldog vagyok, hogy jól csináltam (és mi lesz ha az anyám meghal? semmi, akkor halott lesz, eltemetik, vége) és írnék arról is, hogy végre újraindultam (a rendszer súlyos hiba után állt helyre), már nem vagyok kékhalott, lefagyott semmi, visszagyömöszölöm, visszamikrózom magam a világba, az István azt mondta az utánam következő szerelméről, hogy vele olyan könnyű élni, másokkal olyan könnyű élni, velük olyan könnyű élni, vele olyan könnyű élni, énvelem meg biztos nem lehet, igen, én mostmár azért is itt leszek veletek, kedves tévénéző gyerekek, de nem lehet titkos blogom, hiszen én csak egy hülye picsa vagyok az akkumulátor diszkonttal szemben, énnekem nem jár semmise, titkos blogok, még mit nem, tolni bele mindenkinek az arcába ahogy kell, az az én műfajom, gyerünk, hallgassátok a sztorikat a rákról, vizsgálgassátok a lelkem fenekét, az állatot bennem, szórakozzatok, csapkodjátok a térdeteket, nézzétek az operát, akarom.
egy két végén kihegyezett karó
tudjátok, van az a filmek által elcsépelt jelenet: hős sokkoló hírt kap, megölik a szerelmét/anyját/lovát satöbbi, mire fetrengve röhögni kezd és igen, hát tudom én, hogy van a sokkolásban valami euforikus, vagy nem is, mer ez komplexebb, ejnye; van a halál fenyegetésében valami olyan, mint amit egy-egy vizsga után a körúton bolyongva érez az ember: egyszerre üres, nevetséges, vidám, végességes, szívfacsaró, hihetetlen és könnyes (ne sikíts! hazakerülsz!), heroikus és szánalmas, fájdalmas és röhejes és én, aki mindig túl sokat vártam az élettől - aki btw egy kibaszott kurva és vannak neki nővérei is ugye -, most csak állok és röhögök naphosszat, tétován, tehetetlenül, fájdalmasan, sírdogálva, hitetlenül és azt mantrázom folyton, hogy minden jó, az is ami nem.
(lehet, hogy a tűz lármájában is meghallja a szívdobogásomat? el ne sikítsam magam! készenlét!)
(lehet, hogy a tűz lármájában is meghallja a szívdobogásomat? el ne sikítsam magam! készenlét!)
szerda, augusztus 27, 2008
baszd meg Molly Bloom
nem, nem fogod megúszni, te tanítod mindig, hogy nem lehet, szóval gyerünk, viseld a következményeket, most rossz lesz és jó lesz, vergődés, szenvedés, küszködés, vágy, hiány, ábránd, féltékenység, vad öröm, nagy boldogság, rémisztő tisztaság egymás után, újra meg újra, együtt és külön és pusztulat lesz és vér és ondó és halál, heh, mindenért fizetni kell, úgyhogy viseld, ki mit főzött annak fáj a szíve, kusza a feje, minden egyszerre van jelen, köpni, sírni, vigyorogni meg hányni kell, van veled valami, hát tudod, vagy nem tudod talán, tudd végre, tudnod kell, de komolyan, a belepusztulós úristenedet mosmár.
kedd, augusztus 26, 2008
"Max, are we driving through plutonium?"
Nekem minden jár - és hát naná, hogy én vagyok mindenki, oh yeah -, még akkor is, ha ficánkolásnak nyifegés a vége, szóval mosmár kérlek titeket drága véreim (ezt mély hangon kell, szopós pofával), hogy legyetek végre tekintettel az én igényeimre, mert úgy akarok viselkedni mint egy mocskos strici, végre úgy, vagy ha nem (hát kisnyúl) - mert nem, hát persze hogy nem, naná és még jó hogy nem, hiszen emlékeztek: kedves, jól szocializált lelki sérült lány vagyok és már nem viselek partedlit családi ebédeken -, akkor legalábbis mostantól megint úgy járkálok majd a világban mint aki bármit megtehet és különben is érző lény vagyok, hányszor kértem, könyörögtem neki, hogy szeressen engemet, meg a többi, hát hiszen ti is sokszor elcsépeltétek már ezt ugye és úgyis tudjuk, hogy nem akarásnak nyögés, meg a korsó is a kúttal, francbamár - mekkora kalap kaki -, szóval kikapartam mostan a maradék bátorságom, aztán jól beletunkoltam, trancsíroztam, rágtam, haraptam, szopogattam, állok elébe, ahogy ő is elém, igen, nekem ez jár, ez a hatvan óra csudás kirajzolódás a világból, hatvan óra pure ficánk, el, bele, vele, meg. Veszni.
PS.: És most jut eszembe, hogy az ember nem él örökké.
PS.: És most jut eszembe, hogy az ember nem él örökké.
drink responsibly.co.uk
és most irni kell
It restates the negativeness
of the universe.
The hideous, lonely emptiness
of existence. Nothingness.
The predicament of man forced to live
in a barren, godless eternity
Iike a tiny flame
flickering in an immense void
with nothing but waste,
horror and degradation
forming a useless straightjacket
in a black absurd cosmos.
- What are you doing Saturday?
- Committing suicide.
- What about Friday night?
péntek, augusztus 22, 2008
az élet máshol van
Gyerekek, gyerekek, elment nekem az én eszem, megbolondultam, hát van ez így végülis, az ember bolond, meg minden, engem úgyis mindenki diagnosztizál, prognosztizál, besorol, megért, nem ért, érteni akar, érteni vél, pakol valahová, merúgy könnyebb ha azt mondjuk, ez bolond, hát nem, merha ez (ő) nem bolond, akkor ki a bolond, ejnye, ejnye, tennem kell róla, hogy mi mind bolondok legyünk és akkor a Nagy Egybeforrt Szocialista Bolondok (vagy mi), ja nem, nem, bocs, tehát Mi, Bolondok, együtt, egymásért, én egyébként nem is akarom ezt igazán, vagyis hogy persze, lehettek ti is bolondok, Bolondok, de az már úgy kevésbé mókás, tudjátok, értjük egymást, bólogatunk, gyúlik a szemekben a fény, nyiladozik az értelem az állományban meg a kis bogaratokban és akkor énnekem majd mindenkit szeretnem kell, az összes kis bolondot itten, nagy szív kell ahhoz, nagy, egészséges, nyílt, befogadó, empatikus s_z_í_v, nem, nem akarhatjátok ti ezt.
Gyerekek, gyerekek, elment nekem az én eszem.
Gyerekek, gyerekek, elment nekem az én eszem.
kívánságpost Dének avagy egy telefonbeszélgetés margójára (szerintünk ez vicces, de ti majd nem értitek és ez így jó)
Tudod mennyibe kerül a mag a Rossmanban?
http://sportgeza.hu/2008/peking/a_leukemia_utan_az_ellenfeleket_is_legyozte/
Szólítsatok ezentúl csak influenzás Mollynak, pár éve nagyon vacakul voltam, bár tény, az influenza nem annyira királyul démonizált cucc mint a rák, ergya vagyok, én mindig mondtam, bár nekem van mitralis prolapsus szindrómám, nektek meg nincs, bibí.
És az milyenmár, hogy mikor felhívom a szülőket, akkor ők összevesznek az anyám tünetein - nincsenek is memóriazavaraim, hogy mondhatsz ilyet -, én meg rémülten lerakom a telefont és elmegyek a klotyóba sírni.
csütörtök, augusztus 21, 2008
nárcisz
Az előbb azon kaptam magam, hogy elmélyülten, időnként felnyihogva, kifejezett lelkesedéssel olvasgatom a saját blogomat.
omg című verse
akkora nagy kaland, hogy sikítok.
ráparázok, sikítok, megnyugszom. ciklikusan vagyok elfuserálva. dén például azér most egy kicsit röhögni kell, mer jön az ő vadmacsó szerelmi tanácsaival, hogyaszongya aki ígérgetni mer, azt jól pofán kell baszni.
akkora nagy kaland, hogy sikítok.
"got eyes like a panda"
Tegnap este kiderült, hogy nekem fel kell nőnöm végre, ezért ma felvettem a magassarkú szandálom és riszáltam a seggem az utcán, a Fanni hajnalban lelökött az ágyról, én meg a kaparófa alsó kövén ülve igyekeztem közönyt színlelni, Mezzanine-t hallgattam, próbáltam összerakni hasadt személyiségemet és szagolgattam a Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától című méltán népszerű kiadványt.
Two days to go.
szerda, augusztus 20, 2008
CV
én vagyok az egész tetves bölcsiben az egyetlen kisgyerek, akinek valahogy mindig elveszik a játékát.
nyalóka csapfény
amúgy meg az etűdök gépzongorára című filmet kell megnézni mindenkivel és le kell lőni azt, aki nem szereti
SV*
Nekem valami betegségem van, feleim, nekem súlyos vigyorgásom* van, én, engem, nekem, vagyis jaj és egyáltalán.
PS.: Most jut eszembe, hogy semmi közötök hozzá, ejnye gyerekek, menjetek máshova játszani.
PS.: Most jut eszembe, hogy semmi közötök hozzá, ejnye gyerekek, menjetek máshova játszani.
helyzetjelentés
Hülyére aludtam magam, amikor megszólalt az ébresztő, fogalmam se volt, hogy mi ez a hang, hol vagyok és ki az a macska az ágyban, a hírekben szereplő tűzijátékot buzijátéknak értettem és szerencsétlen öltönyös rabszolga lévén nekem ma dolgoznom be kell mennem a munkahelyemre
Dugn Blogot írni jó, ajjaj.
kedd, augusztus 19, 2008
Emberi meleg
Én a darafelfújt vagyok, ja, nem, bocs, elírtam, én az abszurd nagymestere vagyok és ezt most így énekelve adom elő, musical vagyok, én vagyok mindenki, de igazából nincs közöm senkihez, szavam szálló penész, vagyok mint a hideg, világos és nehéz.
hétfő, augusztus 18, 2008
"I should get expensive help"
Engem ugye mindig mindenki nagyon szeretett diagnosztizálni, sorra kaptam a stigmákat, hogyaszongya depressziós, hisztériás, borderline, merugye aki este lefekszik és kedves meg melegszívű és elfogadó és csacsog meg csivitel, de reggelre kelve néma, hisztériás, utálatos, elviselhetetlen mogorva némber, az nem, nem, nem lehet normális, az ilyen egyszerre szeret és utál bennünket, meg néha dührohamot kap mer nem találja a kulcsot, utána meg sír, hogy ő egy szerencsétlen lúzer mer sose találja a kulcsot és mindig mindent elhagy és ezért neki meg kell azonnal halnia, aztán meg azon vihog, hogy ez borzasztó, na, az ilyen az meg végképp nagyon beteg.
Pedig lássuk be azért, hogy van egyszerűbb magyarázat is erre a viselkedésre: az ilyen ember esetleg csak egy elkényeztetett, beképzelt, hisztériás majom, aki ráadásul túl gyakran menstruál; oké, a borderline nekem is jobban tetszik, olyan, mint valami fasza foglalkozás, legyen mondjuk key-account borderline, vagy ilyesmire gondoltam.
vesszőcske, vesszőcske, pont, pont
Tegnap néztünk ilyen bélben kefélő patológusost, gyerekek, rám már nem hat a téboly, szánalmas az ilyen közhelyes perverzió, hogy vért szopunk és ettől jó, meg ilyenek, unottan nézem a kibelezést is, az ingerküszöbömmel van a baj, tudom én, tompa vagyok és érzéketlen, hát igen, belém semmi perverzió nem szorult, én egy nagyon unalmas lány vagyok, na jó, tán a lágerbe járás kicsit beteg, de dugni nem szeretnék kemencében egy Fritznek öltözött Hans-Jürgen nevű szőke csávóval, fájdalom, mondom, én egy nagyon unalmas lány vagyok, nenézzémár, dolgozni kell, vigyél innen, a munkahelyemen egyedül a feka macska család király: öt szép fekete állatka, az ablakban lógok egész nap és bámulom őket, közben megfélemlítve hallgatom a vad repülőhangokat, háború van, szabadíts meg az embertől.
vasárnap, augusztus 17, 2008
sms
álmomban meg akartam mutatni neked egy kölyökoroszlánt, de nem értél rá, mert épp a főbérlőmmel dugtál.
szombat, augusztus 16, 2008
VV Molly
Takarítanom kell, úgyhogy pszichiátert, illetve az új szakmámat keresem a neten.
Boncmester vagy targoncás? Targoncás vagy boncmester? Analitikusan orientált vagy kognitív terápia? Kognitív vagy analitikusan orientált terápia?
Szavazzatok sms-ben.
Boncmester vagy targoncás? Targoncás vagy boncmester? Analitikusan orientált vagy kognitív terápia? Kognitív vagy analitikusan orientált terápia?
Szavazzatok sms-ben.
CRIME SCENE DO NOT CROSS
CRIME SCENE DO NOT CROSS
(Nem inni jó.)
(És akkor 2008 augusztus 15-én délután négy órakor Molly Bloom rájött, hogy sör helyett (a bor már régen nem játszik, alattomosan depresszáns és könnyen hánytat) sokkal inkább a heroin: nem puffaszt és ott van ugye az aranylövés lehetősége...gyerekek, micsoda távlatok.)
(Kérem vissza a vasfegyelmet. Tudjátok: hajnali futás, tizenkét óra munka, vigyorgás, boldogság, optimizmus, naivitás, hit, remény, lófaszka.)
(Nem inni jó.)
CRIME SCENE DO NOT CROSS
PS.: Dé szerint nem lehetek heroinista: olyan tűfóbiám van, hogy menten elájulok, ha valami a vénámat birizgálja. Lúzer.
(Nem inni jó.)
(És akkor 2008 augusztus 15-én délután négy órakor Molly Bloom rájött, hogy sör helyett (a bor már régen nem játszik, alattomosan depresszáns és könnyen hánytat) sokkal inkább a heroin: nem puffaszt és ott van ugye az aranylövés lehetősége...gyerekek, micsoda távlatok.)
(Kérem vissza a vasfegyelmet. Tudjátok: hajnali futás, tizenkét óra munka, vigyorgás, boldogság, optimizmus, naivitás, hit, remény, lófaszka.)
(Nem inni jó.)
CRIME SCENE DO NOT CROSS
PS.: Dé szerint nem lehetek heroinista: olyan tűfóbiám van, hogy menten elájulok, ha valami a vénámat birizgálja. Lúzer.
péntek, augusztus 15, 2008
helyzetjelentés
Pszichózis és Neurózis között félúton, legyengült érzelmi immunrendszerrel.
(Bolond legyek? Ó, van még rá időnk.)
(Bolond legyek? Ó, van még rá időnk.)
csütörtök, augusztus 14, 2008
Sziget 2008
Egyedül táncolok. Mindig egyedül táncolok, na takarodj. Nem, tényleg nem táncolok senkivel. Egyedül táncolok. Nem inni jó. Inni nem jó. Egyedül táncolok. Mindig egyedül táncolok. Alanis segge nagy. Az én seggem is nagy. Mindenkinek nagy a segge. Alanis uncsi. Én is uncsi vagyok. Naná, hogy mindenki uncsi. Veszekszem. Veszekszünk. Veszekednek. Ordítunk az amerikai konyha előtt. Mindenki részeg. Celeb hajam van. Az egyik fotón úgy nézek ki mint Drakula gróf és egy feka popsztár eltitkolt gyermeke. Egyedül táncolok. Mondtam már, hogy mindig egyedül táncolok. Iszom. Á, nem iszom. De, iszom. A szigetet máshogy kibírni nem lehet. De, de, lehet. 96-ban egy hetet végigcsináltam pia nélkül, a második napon nyolc órán át a bungee jumpingolókat bámultam. Sírunk. Sírnak. Sír. Mindenki sír. Nagyopera, dráma, hisztéria, halál. Mindenki részeg. Remek ez a sziget, én mondom gyerekek. Lehet, hogy végül egyedül maradok, de én akarom így. Pasizni kéne. Szerelmesnek lenni. Kefélni, tekerni, dugni. Mindenki volt már szerelmes, még Derrick is. Na menjünk haza gyorsan.
Nem inni jó.
Nem inni jó.
szerda, augusztus 13, 2008
Egy szabadság margójára (trilógia)
És akkor a hősnő zokogva azt mondja nem akarom, hogy az anyám egyedül haljon meg, én meg vele sírok. Najóvanmosmár.
...........................
Narancssárgával összekent barnásfekete a hajam. Ti nyilván azt mondanátok, hogy vörösesbarna. Vörösesbarna a hajam.
...........................
A hájam én vagyok.
...........................
Narancssárgával összekent barnásfekete a hajam. Ti nyilván azt mondanátok, hogy vörösesbarna. Vörösesbarna a hajam.
...........................
A hájam én vagyok.
kedd, augusztus 12, 2008
"Macskával álmodni általában kedvezőtlen előjel, jelezhet hűtlenséget, árulást vagy valamilyen szerencsétlenséget."
Álmomban a Fehér Házban szónokoltam a macskákról.
Kidülledt szemmel ordítottam, hogy a macskák nem félelmetes, önző, kiszámíthatatlan, vadul karmoló ostoba és kegyetlen lények, hanem izgalmasan autonóm, különlegesen szép és okos teremtmények.
Gyújtó hangú beszédemet sajnos megszakította az ébresztő - ha nem ébresztem magam, átalszom az egész napot -, Fanni a mellkasomra ugrott és ordító dorombolással követelte a reggelit.
Kidülledt szemmel ordítottam, hogy a macskák nem félelmetes, önző, kiszámíthatatlan, vadul karmoló ostoba és kegyetlen lények, hanem izgalmasan autonóm, különlegesen szép és okos teremtmények.
Gyújtó hangú beszédemet sajnos megszakította az ébresztő - ha nem ébresztem magam, átalszom az egész napot -, Fanni a mellkasomra ugrott és ordító dorombolással követelte a reggelit.
hétfő, augusztus 11, 2008
zsidós bajszos
Dével megnéztük a bajszos nőket (Karamell, de én csak így emlegettem mindig) és már megint jobbra-balra dőltünk a dögunalomtól, énnemtom, mostanában mi vagyunk túl kritikusak, vagy borzalmasan rosszak a filmek?
Dé szerint - én sosem tervezek előre, meglehet, hogy addigra katatón depresszióba hullok - hétvégén elmegyünk a Holocaust múzeumba - mostanában nem lágerekbe járunk, szegények vagyunk -, ahova Dé az én kultúra utalványaimmal óhajt bejutni, amiket csak Holocaust utalványokként emleget.
Simán lehetne most valami csinos kis összeesküvés-elméletet rittyenteni ebből, szeretem az ilyent: amerikai multi pénzeli a Holocaust múzeum látogatóit, vagy tudjátok, valami ilyen borzongatóan jó kis sztorira gondoltam. Á nem, nem az igazi, mer nem szerepel benne, hogy zsidó, nem is tudom, úgy elbizonytalanodtam, hiába, nyáron nem vagyok hardcore...
Dé szerint - én sosem tervezek előre, meglehet, hogy addigra katatón depresszióba hullok - hétvégén elmegyünk a Holocaust múzeumba - mostanában nem lágerekbe járunk, szegények vagyunk -, ahova Dé az én kultúra utalványaimmal óhajt bejutni, amiket csak Holocaust utalványokként emleget.
Simán lehetne most valami csinos kis összeesküvés-elméletet rittyenteni ebből, szeretem az ilyent: amerikai multi pénzeli a Holocaust múzeum látogatóit, vagy tudjátok, valami ilyen borzongatóan jó kis sztorira gondoltam. Á nem, nem az igazi, mer nem szerepel benne, hogy zsidó, nem is tudom, úgy elbizonytalanodtam, hiába, nyáron nem vagyok hardcore...
SSZS
Á, Steinbeck elszúrta, pedig pont annyira izgultam az első kötet végén mint mikor a Hetedikben megtalálják John Doe lakását. Ez a baj az erős karakterekkel: nem lehet elég feszesen tartani őket, főleg nem nyolcszáz oldalon át.
Mert ugye az elején remek ez az egyre bedurvuló Cathy Ames figura, de ugyanez ronda, öreg, perverz némber változatban már inkább nevetséges, persze nyilván a cél is ez volt: szánalmassá tenni itten az ördögöt, merhogy ugye győzedelmeskedik a jó, meg minden.
Talán az is a baj persze, hogy egyetlen igazán ütős szál van a történetben, a gonoszé - oké, kinek mire van szeme, engem például ijesztgetni kell, hogy érdeklődjek -, a többi nagyrészt nem különösebben eredeti (itt-ott eléggé gyermeteg) filozofálgatás hitről, szeretetről, szépségről, jóságról, de nyilván velem van a baj, túl sokat olvastam már és túl cinikus vagyok ahhoz, hogy ezeket igazán értékelni tudjam, ráadásul bosszantóan egyértelmű az üzenet, ami miatt mindig rettentő dühös leszek és a számba rágott mondanivalót egyszerűen kiköpöm.
Persze joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi a francért olvasok én Steinbecket egyáltalán...
Mert ugye az elején remek ez az egyre bedurvuló Cathy Ames figura, de ugyanez ronda, öreg, perverz némber változatban már inkább nevetséges, persze nyilván a cél is ez volt: szánalmassá tenni itten az ördögöt, merhogy ugye győzedelmeskedik a jó, meg minden.
Talán az is a baj persze, hogy egyetlen igazán ütős szál van a történetben, a gonoszé - oké, kinek mire van szeme, engem például ijesztgetni kell, hogy érdeklődjek -, a többi nagyrészt nem különösebben eredeti (itt-ott eléggé gyermeteg) filozofálgatás hitről, szeretetről, szépségről, jóságról, de nyilván velem van a baj, túl sokat olvastam már és túl cinikus vagyok ahhoz, hogy ezeket igazán értékelni tudjam, ráadásul bosszantóan egyértelmű az üzenet, ami miatt mindig rettentő dühös leszek és a számba rágott mondanivalót egyszerűen kiköpöm.
Persze joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi a francért olvasok én Steinbecket egyáltalán...
apró
Ezúton keresek szimpatikus varázslót, kuruzslót, ötvenes klimaxos nőt, esetleg lelkes papot, aki kiűzi a démonokat a lakásomból, akik miatt azonnal lebénulok amint belépek ide és az égvilágon semmihez nincs kedvem, csak aludnék egyfolytában. Válaszokat a Szánalmas szabadság jeligére várom a kiadóba.
vasárnap, augusztus 10, 2008
már megint itt van
Mindenkit birtokolni kell. És mindenkinek kutya kötelessége úgy tenni, mintha nem birtokolnák. Mintha nem birtokolna. Mintha nem akarna birtokolni. Mintha nem akarná, hogy birtokolják.
Nem, nem teszem be a nagynénémtől kapott rózsakvarc (vagy milyen) köveket a szerelem sarokba. A végén még hatni kezdenek és akkor kénytelen leszek úgy tenni, mintha nem birtokolnék és nem birtokolnának és nem akarnám, hogy birtokoljanak. Egyelőre a táskámban tartom őket, a feng-shui szerint az biztos valami toxikus terület, tele van használt jegyekkel, elgörbült hajcsatokkal és rothadó dinnyés cukrokkal.
Érdekes különben megfigyelni, hogy mindenki mennyire aggódik a szerelmi életemért: meg sem kérdeznek és készpénznek veszik, hogy én mindenképp szerelmes akarok lenni. Ez az élet rendje kislányom, azt szeretnénk, ha egyenesbe jönne az életed. (Mintha bármikor egyenesben lett volna, mikor szerelmes voltam, uramisten...)
De mi van, ha én átrendezem az életet mert már rég megbuktam szerelemből?
El is mesélem nemsokára a rokonaimnak milyen vagyok szerelmesen: képzeljétek, amikor szerelmes vagyok, rendszerint öngyilkosságot kísérlek meg, non-stop sírok, féltékenységi rohamaim vannak, egyfolytában ingerült vagyok és folyamatosan borzalmasan érzem magam. Ép ésszel nem kívánhattok nekem ilyen iszonyú szenvedéseket, ugye nem?
Érdekes különben megfigyelni, hogy mindenki mennyire aggódik a szerelmi életemért: meg sem kérdeznek és készpénznek veszik, hogy én mindenképp szerelmes akarok lenni. Ez az élet rendje kislányom, azt szeretnénk, ha egyenesbe jönne az életed. (Mintha bármikor egyenesben lett volna, mikor szerelmes voltam, uramisten...)
De mi van, ha én átrendezem az életet mert már rég megbuktam szerelemből?
El is mesélem nemsokára a rokonaimnak milyen vagyok szerelmesen: képzeljétek, amikor szerelmes vagyok, rendszerint öngyilkosságot kísérlek meg, non-stop sírok, féltékenységi rohamaim vannak, egyfolytában ingerült vagyok és folyamatosan borzalmasan érzem magam. Ép ésszel nem kívánhattok nekem ilyen iszonyú szenvedéseket, ugye nem?
http://velvet.hu/celeb/albrt080808/
Valaki azonnal magyarázza el nekem, hogy az Albert Györgyi-féle elképesztően kiégett, tönkrement, exhibicionista, félreélt, mániás, hisztérikus, evési zavaros, alkoholista és nyilvánvalóan kapcsolatfüggő nők hogy a fenébe tudnak újra meg újra meg újra férjhez menni?
Merugye van ez a tényleg rémisztően beteg típus, akinek törvényszerűen magányosan kéne tengetnie napjait, aki egy kicsit sem szép vagy vonzó vagy fiatal - úgy értem az még mindig lehetne magyarázat, hogy hát bolond szegény, de olyan jó nő - és mégis, ő valahogy mindig felmutat valami férfit és körbehordozza mint a véres kardot, mondjuk nem is csodálom, hogy muszáj az összes pasijáról mindenhol beszélnie: szerintem fantasztikus teljesítmény egy ilyen nőtől, hogy képes férfiakat anyakönyvvezető elé cibálni: merhogy ő ugye klasszikusan az a fajta, aki elől menekül egy egészséges férfi.
Az ugye lehetne magyarázat, hogy a férfiak az oldalán hasonlóan sérültek, de nekem az a tapasztalatom, hogy a hasonlóan sérült férfiak aggasztóan egészséges nőket választanak kiegyensúlyozóként és persze abszolút jogosan, szóval.
Merugye van ez a tényleg rémisztően beteg típus, akinek törvényszerűen magányosan kéne tengetnie napjait, aki egy kicsit sem szép vagy vonzó vagy fiatal - úgy értem az még mindig lehetne magyarázat, hogy hát bolond szegény, de olyan jó nő - és mégis, ő valahogy mindig felmutat valami férfit és körbehordozza mint a véres kardot, mondjuk nem is csodálom, hogy muszáj az összes pasijáról mindenhol beszélnie: szerintem fantasztikus teljesítmény egy ilyen nőtől, hogy képes férfiakat anyakönyvvezető elé cibálni: merhogy ő ugye klasszikusan az a fajta, aki elől menekül egy egészséges férfi.
Az ugye lehetne magyarázat, hogy a férfiak az oldalán hasonlóan sérültek, de nekem az a tapasztalatom, hogy a hasonlóan sérült férfiak aggasztóan egészséges nőket választanak kiegyensúlyozóként és persze abszolút jogosan, szóval.
Átélni csak pontosan, szépen
Hajnalban torkon ragadott a gyász. Amikor lefejtettem a kezét a gégémről, elkezdte kitépni a szívemet a mellkasomból.
Rémisztő a ránk váró és a valaha volt érzéseinket teljes pontossággal felidézni, talán nem is lenne szabad, én is csak főpróbát tartok időnként: kíváncsi vagyok, belehalok-e majd a veszteségbe.
Rémisztő a ránk váró és a valaha volt érzéseinket teljes pontossággal felidézni, talán nem is lenne szabad, én is csak főpróbát tartok időnként: kíváncsi vagyok, belehalok-e majd a veszteségbe.
Beszélgetések barátainkkal vol. 9431
I love you very much.
Can you just stop saying this?
Persze, ilyenkor sosem érsz rá, pedig néha nekem is szükségem van segítségre, kurva anyátokat már.
Can you just stop saying this?
Persze, ilyenkor sosem érsz rá, pedig néha nekem is szükségem van segítségre, kurva anyátokat már.
szombat, augusztus 09, 2008
"Ne bántsatok, én nem akarom"
Pusztító hétvége, egy rakás kinyomott mondat. Te mindenkivel veszekszel? Te mindenkivel veszekszel. Rombolóbomba vagy. Rombolóbomba vagyok.
Azért ordítok, hátha elhiszik, hogy tűz van, tűz van.
Azért ordítok, hátha elhiszik, hogy tűz van, tűz van.
aszex és Budapest vol. 6825
Azt még úgy szeretem, ahogy lesajnálnak, mikor olyant mondok a kis töréneteikre, hogy na ezért nem pasizok én soha többet. Mer akkor ők azt mondogathatják, hogy jóvan, menjél csak a Fannikádhoz, olvasd csak a boxos blogokat, dögöjjé meg egymagad, mer ők úgy képzelik, hogy nekik jön a megváltó szex, jön a Fájdalmasan Nagy és Fájdalmasan Örökké Tartó Szerelem, én meg majd itt rohadok meg egyedül, de nekik, nekik aztán csuda jó lesz. Nem, ezt persze nem mondják, de lesajnáló a hangjuk, a testtartásuk, a mimikájuk.
És aztán pofára esnek. Általában gyorsan. Néha lassan. Átvert. Nem szeret. Nem úgy szeret. Nem szeret eléggé. Elment. Elhagyott. Nem is volt velem. Nem lesz velem soha többé. Ezeket mondogatják és sírdogálnak, elemeznek, nyavalyognak, én meg csak hallgatom őket és azt mondom, hogy na ezért nem pasizok én soha többet.
Pedig megígértem magamnak nyaralás közben, hogy vége az élve eltemetkezésnek, nyitott leszek, bájos és barátságos, hinni fogok megint a szerelemben, jó leszek és nem vágok pofákat, mosolygok, kacarászok, viháncolok és hát legfőképpen keveset gondolkodom majd.
Eddig jól megy. A legfőbb gondolatom a témakörben: nem pasizok soha többet.
És aztán pofára esnek. Általában gyorsan. Néha lassan. Átvert. Nem szeret. Nem úgy szeret. Nem szeret eléggé. Elment. Elhagyott. Nem is volt velem. Nem lesz velem soha többé. Ezeket mondogatják és sírdogálnak, elemeznek, nyavalyognak, én meg csak hallgatom őket és azt mondom, hogy na ezért nem pasizok én soha többet.
Pedig megígértem magamnak nyaralás közben, hogy vége az élve eltemetkezésnek, nyitott leszek, bájos és barátságos, hinni fogok megint a szerelemben, jó leszek és nem vágok pofákat, mosolygok, kacarászok, viháncolok és hát legfőképpen keveset gondolkodom majd.
Eddig jól megy. A legfőbb gondolatom a témakörben: nem pasizok soha többet.
helyzetjelentés
Rettenetesen szorongok. Elviselhetelenül szorongok. Fájósan szorongok. Sszorongok. Szorrongok. Sszorrongok.
És akkor azt még nem is mondtam, hogy mennyire nevetségesen veszek ruhákat. És már megint nem találom a postaláda kulcsot, a postaláda kulcsot pszichésen veszítem el, én kérem nem akarok hírt kapni a világból, nem akarok számlákat nézegetni, a postaláda kulcsnak egyszerűen nincs létjogosultsága, el is képzelek egy boldogabb jövőt, amiben kikapcsolják a villanyt, a gázt , kilakoltatnak és mindez az elkóborolt postaláda kulcsok miatt van, a postaláda kulcsok talán most épp a Rapid Grillben ülnek a sarkon és letolnak egy hányinger makarónit, aztán elégedetten becsöngetnek egy másik postaláda kulcshoz, majd együtt lézengenek a Tecsóban, leszarják a klotyóban az ülőkét és bevásárlókocsit lopnak. És akkor még nem is mondtam, hogy mennyire nevetségesen veszek ruhákat.
Bemegyek a boltba, eleve semmi nem tetszik annyira, ezért direkt valami olyasmit próbálok fel, ami még annyira sem tetszik, mert akkor hátha nem veszem meg ha jó (minek venni bármit is?), ilyenkor persze mindig jó és megveszem, pedig nem is tetszik annyira, (nekem soha semmi nem tetszik annyira, kritikus lélek vagyok, tudjátok, ezt utáljátok bennem annyira) de egy kicsit tetszik és mondogatom is magamnak, hogy hát azér nem rossz ez, meg egész szép, de tényleg és aztán hazaérek és rájövök, hogy nincs annál rondább a világon, bánatosan bedobom a szekrénybe és legközelebb csak lomtalanításkor veszem elő.
Igen, remek az ízlésem, választékosan öltözködöm, divatos vagyok, meg ami kell.
És akkor azt még nem is mondtam, hogy mennyire nevetségesen veszek ruhákat. És már megint nem találom a postaláda kulcsot, a postaláda kulcsot pszichésen veszítem el, én kérem nem akarok hírt kapni a világból, nem akarok számlákat nézegetni, a postaláda kulcsnak egyszerűen nincs létjogosultsága, el is képzelek egy boldogabb jövőt, amiben kikapcsolják a villanyt, a gázt , kilakoltatnak és mindez az elkóborolt postaláda kulcsok miatt van, a postaláda kulcsok talán most épp a Rapid Grillben ülnek a sarkon és letolnak egy hányinger makarónit, aztán elégedetten becsöngetnek egy másik postaláda kulcshoz, majd együtt lézengenek a Tecsóban, leszarják a klotyóban az ülőkét és bevásárlókocsit lopnak. És akkor még nem is mondtam, hogy mennyire nevetségesen veszek ruhákat.
Bemegyek a boltba, eleve semmi nem tetszik annyira, ezért direkt valami olyasmit próbálok fel, ami még annyira sem tetszik, mert akkor hátha nem veszem meg ha jó (minek venni bármit is?), ilyenkor persze mindig jó és megveszem, pedig nem is tetszik annyira, (nekem soha semmi nem tetszik annyira, kritikus lélek vagyok, tudjátok, ezt utáljátok bennem annyira) de egy kicsit tetszik és mondogatom is magamnak, hogy hát azér nem rossz ez, meg egész szép, de tényleg és aztán hazaérek és rájövök, hogy nincs annál rondább a világon, bánatosan bedobom a szekrénybe és legközelebb csak lomtalanításkor veszem elő.
Igen, remek az ízlésem, választékosan öltözködöm, divatos vagyok, meg ami kell.
péntek, augusztus 08, 2008
Kedves tévénéző gyerekek!
Imagine the great jealous sex we could have....you flirt with men in skirts, I get jealous, then we go home and fuck for hours...oh yes.
Bocs, bocs, eltévesztettem az ajtót, a házat, a házszámot, rossz voltam, jó leszek, de tényleg, figyeljetek már egy kicsit, na az van, hogy jól megkaptam a leilától (született zetor) ezt a kreatív blogger stigmát (jóvanna, csak vicceltem, elég volt, tegyél le), így én jól adom mindenféle csigáknak, vadaknak, hisztérikáknak, fájdalmaknak, halat, vadat, nem tudok linkelni, ebből nem jövök ki jól, ebből a díjosztóból, köszönöm szüleimnek, hogy nem középiskolás fokon, ja nem, megint rossz, tehát köszönöm macska típusú gyermekeimnek, a kedves tévénéző gyerekeknek, a zsidózós szomszéd bácsinak és mindenkinek aki szereti, vagy aki szeret, vagy akik szeretik, szeretnek, szeretik őket, akik, khm, most tulajdonképpen nem érzem pontosan, hogy én vagyok-e itten meghatva, vagy általam hatódnak a jelöltek, nade.
And the winners are:
http://canongroup.wordpress.com/
http://terabithiafoldje.freeblog.hu/
http://nesztelencsiga.hu/
http://nvoice.freeblog.hu/
http://szebbcsiga.blogspot.com/
http://marcilood.blogspot.com/
http://janos.freeblog.hu/
http://vividmind.freeblog.hu/
Gonzi kimaradt, mer gonzi zárkózott, pedig gonzi remek. Nem, nem tudok linkelni, ne is várjátok ezt tőlem, logó sem lesz, mer énnemtom hogy kell és lusta vagyok, nyűgös, nézzétek meg a neskánál, megyek inkább a Fannit tollseprűzni, meg elolvasni hogyan nagyon gonosz Cathy Ames.
PS.: Az istenek szeretnek engem, elláttak mindenféle linkeket ismerő rokonokkal, barátokkal, varázslókkal, kuruzslókkal, a linket szeretem, a link jó.
Bocs, bocs, eltévesztettem az ajtót, a házat, a házszámot, rossz voltam, jó leszek, de tényleg, figyeljetek már egy kicsit, na az van, hogy jól megkaptam a leilától (született zetor) ezt a kreatív blogger stigmát (jóvanna, csak vicceltem, elég volt, tegyél le), így én jól adom mindenféle csigáknak, vadaknak, hisztérikáknak, fájdalmaknak, halat, vadat, nem tudok linkelni, ebből nem jövök ki jól, ebből a díjosztóból, köszönöm szüleimnek, hogy nem középiskolás fokon, ja nem, megint rossz, tehát köszönöm macska típusú gyermekeimnek, a kedves tévénéző gyerekeknek, a zsidózós szomszéd bácsinak és mindenkinek aki szereti, vagy aki szeret, vagy akik szeretik, szeretnek, szeretik őket, akik, khm, most tulajdonképpen nem érzem pontosan, hogy én vagyok-e itten meghatva, vagy általam hatódnak a jelöltek, nade.
And the winners are:
http://canongroup.wordpress.com/
http://terabithiafoldje.freeblog.hu/
http://nesztelencsiga.hu/
http://nvoice.freeblog.hu/
http://szebbcsiga.blogspot.com/
http://marcilood.blogspot.com/
http://janos.freeblog.hu/
http://vividmind.freeblog.hu/
Gonzi kimaradt, mer gonzi zárkózott, pedig gonzi remek. Nem, nem tudok linkelni, ne is várjátok ezt tőlem, logó sem lesz, mer énnemtom hogy kell és lusta vagyok, nyűgös, nézzétek meg a neskánál, megyek inkább a Fannit tollseprűzni, meg elolvasni hogyan nagyon gonosz Cathy Ames.
PS.: Az istenek szeretnek engem, elláttak mindenféle linkeket ismerő rokonokkal, barátokkal, varázslókkal, kuruzslókkal, a linket szeretem, a link jó.
"Ez az ország olyan mint egy rossz tréfa"
A Keletibe érkezel, ahol egész rendőr kommandó fogad, majd eljutsz a hatalmas kordonig, ami előtt a jegyvizsgálók mohón rávetik magukat a jegyedre, megvizsgálják az arcod, a biciklid, a csomagod, egész elhibázott életed, valaki üvölt, zene ordít, emberek mindenhol, és amikor rálépsz egy kockafejű kiskutya farkára - nálam az ilyen bánatos arcú kiskutya teszi be a kaput, fel az íre a pontot -, vadul fordulnál vissza rögtön, vissza, a csepülapugongyola életedbe, oda, ahol megállt az idő és bólogató kutyát árulnak a Coop-ban, oda, ahol meleg estéken fóka termetű sáskák pihennek meg az arcodon, menekülnél vissza a sátorba, amiből éjjel rettegsz kimászni, mert hátha lesben áll egy baltás gyilkos a kertben, vágysz vissza az állomásra, ahol a mocskos vécében nincs víz és a büfében papírvékony alkoholisták támasztják a pultot, mennél vissza a városba, ahol az egyetlen mozit rég elnyelte a föld, oda, ahol fikaszállást emleget a somogyi paraszt bácsi mikor a füvet kaszálná, oda, ahol a legszebb nyaraidat töltötted gyerekkorodban, oda, ahol ismét adtál egy esélyt a bőrráknak, oda, ahol a kíváncsi szomszédok az utcán megkérdezik a turbánban botorkáló anyádat, hogy ugyan mondaná már el, mi a csuda történt vele, oda, ahol régi barátnőd a szomszédban csont nélkül szüli a gyerekeket, ezzel is minduntalan emlékeztetve téged abnormális, szociopata, alkalmatlan, silány mivoltodra .
Szentimentális post a javából. Mondtam már, hogy utálok nyaralni?
Szentimentális post a javából. Mondtam már, hogy utálok nyaralni?
vasárnap, augusztus 03, 2008
"I don't care if you don't want me cause I'm yours, yours, yours anyhow"
Engem egyáltalán senki ne szeressen érdemtelenül, sőt, engem egyáltalán senki ne szeressen, racionalizálni akarom a szeretést, tehát ha én egy szemét gennyláda vagyok és ordítok, toporzékolok meg elküldök mindenkit a halál faszára, akkor igenis megkövetelem, hogy utáljanak, szót-tett-gondolat azonossága, a kurva életbe már, az irracionális meg nincsen is és kész.
szombat, augusztus 02, 2008
nem-post
Van ez az új lehetőség az iwiwen, hogy véleményezni lehet ismerőseinket. "jó fej", "aranyos tündérbogár", "őszinte ember", "hű de csini bébi", meg ilyenek. Nem is tudom, talán az üzenőfalon mingyár közzéteszem, hogy ha bárki véleményt mer írni rólam, annak szétkaszabolom az arcát. Természetesen megint nem arról írok, amiről szeretnék, szóval tulajdonképpen most nem is írok, csak nyögök itt (régen mikor az Istvánnal üvöltöttem, mindig előre szólt, hogy akkor most gyorsan mondjam az igazi bajt, mert nem bírja ezt órákig csinálni), persze lenne mit mondanom, de az mondhatatlan, meg még rám se tartozik, szóval, mint mondtam, ez itt nem egy post, ez csak a képzeletetek játéka, ideje orvoshoz mennetek, különben sem létezem, mit tébláboltok itt, hess.
harassed ("So what...I love you--it's not so horrible")
Remember when you told me I was boring because I wouldn't wear a skirt? To this day that's the funniest thing a woman has ever said to me.
péntek, augusztus 01, 2008
OOO (és persze TGIF)
Hogy én állítsam be az out of office reply-t. Hogy hátha történik valami. Keresnek. Felhívnak. Megírják. Elutasítják. És írjam meg a nemtommilyen riportot. És hívjam fel a megrendelőt. A főnökét. A kollégáját. A jóédesanyját. És hogy hát nem jött a villamos, meg beszélgettünk, meg bocsánat a késésért és akkor most itt maradok tovább és jaj ne haragudj.
És ezt nekem magyarázzák el. Nekem. Ők. Magyaráznak, bocsánatot kérnek, csúsznak-másznak, mer azt képzelik, hogy ez fontos. Hogy nekem ez fontos. Hogy nekik ez fontos. Hogy ők fontosak. Hogy én fontos vagyok. Hogy én fontosabb vagyok.
Édes istenem, köszönöm, elég volt a bolhacirkuszból, lemondok, felmondok, nem kell a kisfőnökség, csak kérem gyorsan a pöttyös labdát meg a Fannimat.
És ezt nekem magyarázzák el. Nekem. Ők. Magyaráznak, bocsánatot kérnek, csúsznak-másznak, mer azt képzelik, hogy ez fontos. Hogy nekem ez fontos. Hogy nekik ez fontos. Hogy ők fontosak. Hogy én fontos vagyok. Hogy én fontosabb vagyok.
Édes istenem, köszönöm, elég volt a bolhacirkuszból, lemondok, felmondok, nem kell a kisfőnökség, csak kérem gyorsan a pöttyös labdát meg a Fannimat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)