vasárnap, augusztus 10, 2008

Átélni csak pontosan, szépen

Hajnalban torkon ragadott a gyász. Amikor lefejtettem a kezét a gégémről, elkezdte kitépni a szívemet a mellkasomból.
Rémisztő a ránk váró és a valaha volt érzéseinket teljes pontossággal felidézni, talán nem is lenne szabad, én is csak főpróbát tartok időnként: kíváncsi vagyok, belehalok-e majd a veszteségbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.