Én tudom, hogy ez most teljesen irracionális, de akarok még egy gyereket. Nem az eszemmel, természetesen. Az eszemre hallgatva aludni akarok egy hétig. Nem értem hogy történhet ez éppen velem, de annyira irigylem azokat, akik most szülnek, meg terhesek, meg majd lesz cuki kis Ernőkéjük (ez a harmadik gyerekem munkaneve)...
Ők meg téged irigyelnek, hogy nem kell testvért szülnöd és újra elkezdened éjszakázni...
Hát igen, nyilván. Tiszta hülye vagyok, de olyan érzés ez, mint amikor rettentően akarsz egy kis csokit enni, de nem lehet...
És ha megint ikrek lennének? Van rá esély, nem?
Hú, tényleg. Na az durva lenne.
PS: Vagy ennek vajon semmi köze a biológiai órához, csak ilyen negyvenhez közelítő női kapuzárási pánik?
