vasárnap esti nyaff

Úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger. 

A hétvégék a legkeményebbek, mert olyankor még Marcit is csititgatnom kell (látjátok, az valóban a sors iróniája, hogy a világ legtürelmetlenebb emberének születnek ikrei), ő nagyon nehezen viseli az állandó hisztit meg vitatkozást (persze én is majd megőrülök, eszelős, hogy mit művelnek mostanában: nem kell kabát. de kell. nem kell. de kell. nem kell. annapeti. boribon. annapeti. boribon. felöltözünk. nem öltözünk fel. de. nem. de. nem. Na ilyen szópingpong megy egész nap és általában az összes vita bömbölésbe fullad, rettenet.)

Igazából azt hiszem, hogy két dackorszakos (meg testvérféltékenységes) gyerekkel az a legdurvább, hogy nemcsak velünk, de egymással - és persze önmagukkal - is egyfolytában harcban állnak, verekednek az ölünkben, ellökik egymás kezét, mindent elvesznek a másiktól, ellentmondanak egymásnak, önmaguknak, úristen. 

Én nem hiszem el, hogy a kamaszkor ennél rosszabb, bár... a kamasz már sosem kedveskedik, csak pokróckodik, hú, az tényleg utálatos lehet, mert most a nagy balhék közepette azért vannak ezek a nagy szerelmi vallomások (Léna az ölemben ülve, az arcomat a két tenyere közé fogva tanulmányoz, majd nagyon kedvesen azt mondja szép mama. szejetem mamát, hát ezektől tényleg meg kell halni, meg eleve annyira gyönyörűek és cukik, hogy az ember mindent megbocsát nekik. Meg mikor úgy igazán sírdogálnak és nem hisztiznek vagy balhéznak (az inkább rettentő dühítő), hát majd megszakad a szívem.

Ami viszont rettenetesen gyűlöletes és halálosan zavar - és ez is része a gyerekezésnek, de még milyen komoly része -, az a tömérdek házimunka: hogy hiába csináljuk, csináljuk, csináljuk egyfolytában (szerencsére Marci nagyon sokat segít, meg is pusztulnék, ha vadmacsó módra a kanapén üldögélne, míg én gürcölök), soha nincs vége, még ez van, még az, még este tízkor tűzhelyet sikálok, teregetek, főzök (most is főznöm kéne, de lógok) őrjítő és annyira felőrli az embert.







PS: Majdnem elfelejtettem (és ezt főleg öreg napjaimra akarom ide feljegyezni): voltunk megint a tengerparton és Léna azt mondogatta, hogy a homokból építsünk malacot.