Egyébként most, hogy többet beszélek Amerikáról, muszáj elmesélnem, hogy állati vicces, mikor Marci hazajön egy-egy hosszabban diszkutálós napjáról és olyanokat mond, ha beszélünk valamiről, hogy probably not meg I guess not és még csak észre sem veszi, hogy angolra váltott, beszél tovább magyarul, én meg jókat vihogok rajta.
Mondjuk amikor annak idején napi tizenkét órát lenyomtam, én is Good evening-gel köszöntöttem a békásmegyeri szomszéd nénit, el is kerekedett a szeme rendesen....
