Mennyire hiteles vajon a "Ne ölj!" - amire a gyerekeimet természetesen tanítani szeretném - a számból, ha folyamatosan embernagyságú szúnyogokat gyilkolászok a gyerekszobában?
Ne húzzátok a szátokat, ne legyintsetek, ne mondjátok, hogy jaj, ugyan már, pont Léna maga demonstrálta nekem ma, hogy ez bizony kártékony dolog.
Elrepült a fejünk fölött valami muslica a szobában és Léna vérszomjas mosollyal azt mondta: nem szeretem muslicát, mama lecsapja.
Több se kellett nekem: szépen elmagyaráztam a gyerekeknek, hogy attól, hogy valamit vagy valakit nem szeretünk, nem csapjuk le - kicsit kitértem a szúnyogok lecsapására, mondván, hogy az megcsípi őket és attól akár betegek is lehetnek és csakis ezért kell őket "lecsapni" (a megölni az nem jött a számra), de hiába, még mindig nem érzem magam elég hitelesnek.
Én elhiszem, hogy felnőtt fejjel a dilemmám viccesnek tűnik, de szerintem a gyerekekben nagyon is jogosan merül fel a kérdés, hogy ja, hát ha ez ilyen egyszerű, ha ez így megy, akkor miért nem csapunk le mindenkit, aki (épp) nem tetszik?
Tudom, szereljünk fel szúnyoghálót. Na, jóccaka.
Jo kerdes... A majdnem 5 eves fiamnal a fegyverek az erdekesek, es hiaba, hogy itthon meg az oviban nincs fegyver (kiveve egy vizipisztoly), minden hosszukas targgyal lehet loni "piu, piu" hangok kisereteben. Latja, hallja a tarsaitol. En mondom, hogy nem szeretem a fegyvereket meg a lovoldozest, erre kitalalta, hogy de akkor rossz emberekre lehet loni, az ellen nem ellenkeztem annyira. Most ha a meseben van egy rossz ember, megkerdezi "Anya, te szeretned, ha ez a rossz ember leesne/eltunne/meghalna.... az en reakciom meg "inkabb cask kapjak el ez zarjak be oket". Szerencsere a mesekben a rosszak megtanuljak a lecket es minden jo a vegen. Magyar mellett a kanadai es amerikai meseket is nezzuk, de sajnos a "preschool" mesek kezdenek unalmasak lenni es a Kockasfulu nyul "nem eleg erdekes."
VálaszTörlésNehez ez, na.
ui: mindentol irtozik, ami repul "majd apa lecsapja"...
ó maradj már, mi az alig három éves fiammal versenyt gyilkolásztunk bolhákat esténként, azóta 24 éves és még nem ölt meg senkit...illetve nem derült ki :)
VálaszTörlésAzt hittem, ez olyan abszurd probléma, hogy csak bennem jött elő :) eleinte titokban (!), a gyerekeket eltávolítva ütöttem csak agyon a hatalmas, gusztustalan legyeket, hogy ne lássák, hogy ölök, nehogy azt higgyék, így kell... és magyaráztam is, miért volt muszáj, ha észrevették... hú, mennyit görcsöltem ezen!
VálaszTörlésElmúlt - most van helyette ezer más
Á, nem vicces, tényleg komoly dilemma, ráadásul ugye ma már azt tanítják, hogy nincs hasznos és káros állat, mert minden része az ökoszisztémának (vö. a csótány is ember). Hát izé, én néha elejtek, és teátrálisan kiviszek egy-egy bodobácsot a házból, hogy lássák a jó szándékot, ááá, nem ölünk. Máskor meg nyilván a fejükön nyomom le a szúnyogot.
VálaszTörléshát, sok probléma meg dilemma van mindig, de szerintem ez valahogy annyira adja magát, ha az ember egy kicsit is elgondolkodik néha a példamutatáson meg a kimondott szavak erején, meg magán a nevelésen.
VálaszTörlés