Nem fogjátok kitalálni mi a bajom! Valaki esetleg megtippeli?
Igen,
úgy van, fáj a torkom, köhögök, plusz, mert ezek már unalmas tünetek -
elvégre négy hónapot masszív náthában töltöttem -, így egy igen csinos
kötőhártya-gyulladást is sikerült abszolválnom.
Csak ismételni tudom magam: szerintem igazságtalan, hogy nem sógyurmázhatok meg csúszdázhatok a bölcsiben, csak az undok betegségeket kapom el mindig.
És
oké, vannak ezek a szarok, de én nem hagyom el magam, ma ünnepnap van,
Marci vigyáz a dedekre, megyek sétálni, fotózni, mit nekem piros szem
meg bedagadt torok. Igen, bizony, indulok is.
Vagy mégsem? Nem, mégsem és tudjátok miért? Na? NA?
Hát persze, hogy zuhog az eső.
Eh,
nem szabad panaszkodni, az élet szép, a madarak ugyan nem csicseregnek,
mert szarrá ázva elbújdokoltak valahová, a nap se süt soha és beteg is
vagyok, de mittomén, orgonaillat van, az isteni.
A mai napban egyébként eddig ez volt a legjobb.
