szerda, május 15, 2013

Life is a bitch and she has sisters

Na tessék, most ettől a rák témától olyan szomorú lettem, hogy legszívesebben az ágy alá bújva sírnék egész nap.
Nekem nincs kedvem állandóan ettől félni, meg orvosokkal vizsgáltatni magam folyton - mert nyilván az lenne az adekvát a Rákos Családban (én már csak így hívom magunkat). 
Még az is folyton eszembe jut, hogy micsoda felelőtlenség ilyen szar génekkel szaporodni, eh. Egyébként meg esőre áll az idő - miért nem vagyok meglepve? - szóval ez aztán végképp elkeserít. Undok élet, utállak.

7 megjegyzés:

  1. Figyelj, nincs rákos család! Vagyis minden család rákos, ma már mindenki rákban hal meg, mert nem halunk meg másban, szamárköhögésben (nem!), meg feketehimlőben, meg tüdőgyulladásban. Marad a rák, meg a szív, néha a cukorbaj szövődményei, ennyi.
    Egyébként én sem akarom tudni, mert ha megtudom, akkor mi van? Gondolom, a magyar egészségügy másképp viszonyul Pé kalib megelőző műtétjéhez és rehabilitációjához, mint ahogy Angelina Jolie-éhoz amott, Ámerikában, ő azért másképp hoz "felelős döntést".

    VálaszTörlés
  2. Én sosem foglalkozom betegségekkel, nem is vagyunk soha betegek, lekopogom. Se korábban, míg kicsik voltak a gyerekek, pedig semmi extrát nem csinálunk, még vitaminokat sem szedünk.... A sors majd úgyis eldönti, mit akar velünk ;-)

    VálaszTörlés
  3. Az élet pedig szép :-) Így kell felfogni ;-)

    VálaszTörlés
  4. Enikő, az anyám pont így gondolkodott, aztán másfél év alatt 58 évesen elvitte egy nagyon agresszív agydaganat...sajnos az élet nem ilyen egyszerű, de jó napjaimon én is határozottan szépnek látom:)

    Kalib: nem mindenki hal meg rákban, én az ismerőseim között egyedülálló vagyok ennyi rákkal a családban. anyai ágon a következők voltak: a dédnagymamám méhnyakrákban halt meg, a dédnagypapámat nem tudom. a nagypapámnak tüdőrákja volt csont áttéttel, a nagymamámnak gyomorrákja. az anyám agydaganatban halt meg (jó, az apám öngyilkos lett,na tessék, még bolondok is vagyunk;)), egyik testvérénél mellrákot diagnosztizáltak, de ő szerencsére jól van,a másik testvére tüdőrákban halt meg (a legidősebb a testvérek között a legegészségesebb, ő csak cukros...).
    az apai ágon inkább mozgásszervi szarok meg öngyilkosok vannak - meg sclerosis multiplex, na köszönöm, az se kéne -, de ha jól tudom egy rákos ott is volt, mondjuk az tényleg van a legtöbb családban.
    ezzel csak azt akarom mondani, hogy de, sajnos én valószínűleg fokozottan érintett vagyok, csak hát sokat nemigen tudok tenni, nem nézethetem magam egyfolytában tetőtől-talpig (és nem is akarom feltétlen)

    VálaszTörlés
  5. Nekem is az jutott eszembe, ami Pé kalibnak, hogy rendben van, Magyaro-n is szűrik ezt a gént, már meséltem róla, a mi családunkban is van, szerencsére nekem pont nem. De mi van, ha kiderül? Csak az átlagnál gyakoribb szűrés. Nem tartom valószínűleg, hogy a Jolie féle megelőző műtét olyan jellemző lenne. Már csak azért sem, mert a címszalagokkal ellentétben nem konkrétan amputálták a melleit, hanem csak kicserélték a saját mellszöveteit mesterségesre, még a mellbimbója is megmaradt, a bőre is, csak egy kis sebhelye lesz mindkét oldalon. Nahát ez véleményem szerint nem egyenlő az amputációval vagy csonkolással. Igen, bátor nő meg minden, csodálatra méltó, de tulajdonképpen ugyanazon esett át, mint aki plasztikai műtétet hajt végre. Kicsit herótom van tőle, hogy most hősnek lett kikiáltva. Szerintem az a csodálatra méltó, pl. az anyukám, aki igazából mellek nélkül, csonkoltan él, dolgozik, teszi a dolgát, és minden, más nőknek hétköznapi szituációkban, pl. strandon vagy uszodában, próbálja takargatni, elfedni a sebhelyeket, a hiányzó melleket.

    VálaszTörlés
  6. hát, én most minden orvos ismerősömet erről kérdezgetem és állítólag a TB állja a műtétet meg a korrekciót is indokolt esetben (hogy az az indokolt eset pontosan micsoda, azt nem tudhatjuk persze). ugyanakkor a szűrés sem olyan egyértelmű nyilván, egy csomó pénzbe kerül gondolom, nyilván nem utalnak be most majd mindenkit ilyen vizsgálatra, akinek volt valaha mellrákos a családjában.
    szerintem nagyon nehéz lehet egy nőnek, ha levágják a mellét - tegnap mindenki azzal érvelt nekem, hogy jaj, ugyan már, ez nem a személyiségünk része -, emlékszem, az anyukám már azon nagyon kiborult, mikor kihullott a haja a kezelésektől.

    VálaszTörlés
  7. Tényleg állja a tb? Ez nagyon meglepő és pozitív! Viszont mivel megelőző műtétről van szó, nem tudom hányan engedhetik meg maguknak, hogy emiatt 3 hónapra kiessenek a munkából. A szűrés a mi esetünkben tök ingyenes volt az összes közeli női családtagnak, aki igényelte, de ez már vagy 5 éve volt, azóta lehet, hogy változott. Nálunk akkor ajánlották fel, amikor anyunál másodszorra is diagnosztizálták a mellrákot, egyébként fogalmam sincs, mennyire elterjedt. És ez a gén öröklődhet férfi ágon is, azaz simán lehet, hogy az öcsém hordozza, és ha majd lesz egy lánya, akkor továbbadja neki.
    Szerintem borzasztó nehéz, ha valakinek levágják a mellét. Legalábbis én ezt láttam. A hajhullás meg csak olaj volt a tűzre. Ebből felállni nem semmi dolog, és akárki akármit mond, hogy a mell meg a haj nem a személyiségünk része, azért mégiscsak rettenetes lehet valamelyiket elveszíteni...

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.