helyzetjelentés

Mocskosul hideg van és rettenetesen álmos vagyok. Meg konfliktuskerülő idióta.
A csoportok, akiknél helyettesítettem, úgy döntöttek, hogy kirúgják a másik tanárt és engem akarnak.(Vicces, olyan ez a két csoport, mint valami kapcsolatból kikacsingató férj: bár ők rendhagyó módon lecserélik a feleséget a szeretőre.)
De nekem van egy saját csoportom ilyenkor, ami most épp szünetel. Kétszer annyi pénzt kapnék az újért, de annyira beszari vagyok, hogy még gyűjtöm az erőt, hogy beszéljek a saját érdekemben. Ez az életképtelenség jele? (Igen.)
És asszem most már tudom, hogy az egyetlen oka annak, hogy senki nem akar olyan klubhoz tartozni, ami elfogadná tagnak az, hogy mindenki rettenetesen hiú és ezért vonzó annyira a visszautasított tagság. Ennek semmi köze a mártíromsághoz vagy a szenvedni akaráshoz vagy akár a másik emberhez. Egyszerűen csak mindenkit bánt a visszautasítás.
Az a legnagyobb bajom különben, hogy kiváló elméletekkel van tele a fejem, de a gyakorlatban egyiket sem tudom alkalmazni. Ez akkor mosmár mindig így lesz?



Hajügyi fejlemények: az összes hosszú hajú ismerősöm levágatja a haját, úgyhogy elhatározásom végleges. Egyébként meg: ki nem szarja le, hogy milyen a hajam?