vasárnap, január 21, 2007

Hájtek pokol

Ajjaj. Na, szóval Dealer, hát, nemtom, megint sok a túl direkt szimbólum (asszem nekem már mindig ez lesz a bajom a mozival), de azért nem bánom a két és fél órát, bár annyira nyomasztó és lassú volt, hogy percenként az órámat néztem, egyszerűen szabadulni akartam de persze azért abbahagyhatatlan film.
Elképesztő különben, hogy micsoda helyek vannak Budapesten: egy csomó jelenetet Csepelen vettek fel - szerintem a régi Csepel Művekben is, meg a szabadkikötőnél - , meg Újpalotán, például abban a tizenöt emeletes házban, aminek az aljában, az egyik hatalmas, pislákoló neonnal megvilágított, málló falon rengeteg, egyformán ütött-kopott, zöld postaláda van; hihetetlen látvány tényleg.
És hát igen, szép jelenetek azok, mikor a papa gödröt ás míg az adagjára vár meg persze ott a "poén": a modern pokol tüze szolárium, a modern temető egy konditerem, ott lövi be magát utoljára a dealer. Hát, Fliegauf Bence nem kíméli a nézőket. Elég ütős kis darab. Én persze azonnal beleszerettem a dealerbe, ilyen az én formám.
Aszonta nekem egyszer B, hogy ne, ne nézd meg, nem neked való, dehát edzett vagyok, a Rövidfilm a gyilkolásról után bármit kibírok.

3 megjegyzés:

  1. a dealer az én megtéveszthetetlen snob 'o' meterem. akinek tetszik, az jóízlésű ember nem lehet, és tarkovszkijtól se látott semmit valószínűleg.
    vagy ha igen, akkor minek.

    VálaszTörlés
  2. van vele sok baj,pl nagyon direkt, de azért vannak benne jól megcsinált dolgok. és pont a lassúsága miatt húzós. persze a hatásvadászatnak is könnyű bedőlni. igazából persze többször meg kéne nézni minden filmet, hogy fikázható legyen. franc tudja.

    VálaszTörlés
  3. bár asszem a dealert nem szeretném újra megnézni,ha már kábítószer, akkor sokkal inkább a trainspotting fekete humora. vagy hubert selby.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.