Jó is az, de milyen jó, hogy még nem tanítok rendesen a héten, nézhetek jó kis ijesztgetős horrort hajnalban; nem is volt rossz, csak egy bajom volt ezúttal: a motívum hiánya - oké, a pszichopátia nem elég nekem, jobb szeretem ha végül kiderül, hogy a főhős gonosz másodunokatestvére a gyilkos vagy az apja vagy mittomén, valaki, akit már a film elejéről ismerünk és tökéletesen hétköznapi lény benyomását kelti -, no meg nem szeretem, ahogy a főhős a végén kötelezően menekül árkon-bokron át, az mindig dögunalmas, meg persze általában emberfeletti képességei vannak; az ilyesmit már az óvodában is megvetően szemléltem.
Persze klasszisokkal jobb volt, mint a transzcendenssel operáló horrorok, ahol végül mindenki dzsuvás zöld jabba-vá vagy farkasemberré változik és egymás alkarját harapdálják meg ilyesmik. Előtte megnéztem két másik gyilkosos filmet, nem voltak rosszak, de ez az utolsó volt a legrémisztőbb, úgyhogy respect.
Imádom a horrort, megnyugtat. (nem röhög)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.