"start again, start again"

Ha újrakezdhetném talán állatorvos lennék, bár némileg elbizonytalanít M története, akit saját bevallása szerint az tántorított el a szakmától, hogy valami egyetemi mezőgazdasági gyakorlaton leszarta egy tehén.

"Move yourself, You always live your life, Never thinking of the future"

Van ám viccesebb a személyi edzőnél: a súlyzózás közben smároló párok, amiknek férfi tagjai mindig kigyúrt, tetkós pitbullszeműek, akik fontoskodva méregetik a tetovált szemöldökű nőik pulzusát, miközben látványosan markolásszák a seggüket. (Igen, a nők seggét, nem a sajátjukat, ejnye.)

Amúgy futóteljesítményemhez jelentősen hozzájárul az Animal Planet, mert a konditerem tévéjén mostanában az extrém sportoló szerencsétlenek helyett nagy boldogságomra ezt a csatornát nyomatják rogyásig, ma is volt szerencsém egy csudálatos jegesmaci kamasszá válását tanulmányozni és olyannyira elmerültem a látványban, hogy jóval túlfutottam az adagomat, meg aztán a múlt héten egy köcsög medve (aki azér nagyon édes volt) kergetett egy kiscicát Csernobilban (jóvanna, ilyen műsorok vannak).

Különben szerintem egyértelmű, hogy a Prodigy és a Faithless azért írta a számait, hogy én egyre gyorsabban fussak rájuk, a térdem továbbra is fáj, de szarok rá, amúgy meg újra tudok aludni, megtaláltam az igazi hercegkisasszonyos megoldást (jójó, élemedett koromra tekintettel inkább hercegnénis): levendula olajat csöpögtetek a párnámra.

Tök jó. Hercegnéni az akkumulátor diszkonttal szemben.

PS.: Azt hiszem végérvényesen normális ember lett belőlem: a barátaimnak folyamatosan hasznos életvezetési tanácsokat adok, elképesztő.

Bevallom szeretek jól lenni.

Nem inni jó

Ezt csak M szörnyű másnapossága juttatta eszembe, akinek épp az imént meséltem telefonon arról a förtelmes órámról, amikor minden egyes bólintáskor ki kellett mennem hányni.

A mai nap margójára

7. sor. És most jut eszembe, hogy az ember nem él örökké.
8. sor. Jaj Istenem, szerkesztő úr, mit tetszik szólni hozzá, hogy az ember meghal.

Kedves tévénéző gyerekek!

Az előző postban téves információk láttak napvilágot, a szeretem magam-napnak vége, elbasztam, megettem egy rakás csokit, tíz tonna tésztát, undok voltam a Fannival, heverésztem egész délelőtt futás helyett, ráadásul ronda vagyok, be van dagadva a jobb szemem és soha többé nem akarok dolgozni.
Ha nem kezdek menstruálni nagyon gyorsan, akkor még mentségem sincs semmire.

Szeretem magam-nap

Szeretem magam-napot tartok, az anyám azt mondta, szeressem a nagy seggem és a nagy lábam, mert akkor sosem hagy majd cserben a testem, szóval most aztán koncentrálok erősen, Szép vagyok én? Persze.
Dehát azért nem könnyű, olyan intenzíven utálom magam nagyjából eszmélésem óta, ma mondjuk épp rosszkor van ez a szeretős nap, mert a jobb szemem olyan, mintha valaki bevert volna nekem egyet (igen, igen, újabb rejtélyes baj, elképesztő vagyok ezekkel, de persze nyilván a sötétlelkűség okozza ezt a sok marhaságot), nem baj, Clint Eastwood is lehet néha elesett, de szeretem magam, jó ember vagyok, blablabla.

much ado about nothing

Én vagyok az egyetlen férfi itten a fiúk között, Clint Eastwood pofával ülök egész nap, ők meg összedugott fejjel susmorognak a csajokról akiket megdugtak, akiket meg akarnak dugni, illetve akiket valamiért az istennek nem sikerül, de mindezt valahogy olyan szoftmacsóban adják elő, hogy a múltkor már rájuk szóltam, hogy döntsék el, ők most akkor szingli nők vagy macsó pasik, de szeretjük egymást azért, én meg a fiúk, csakhát nálam a hangsúlyok most valahogy eltolódtak, mer értem én, hogy a vizsgák, meg a csajok, a pasik, a dugás, a nemdugás, a pénz és hogy az élet, de bazmeg, engem nyugodtan lelőhettek ha nyavalygok, olyan nevetséges a sok luxushiszti; kurva sok elpazarolt idő, adrenalin, sok hűhó semmiért.

"A fejemet már véresre vakarom"

A daganatok indulatainak egyszerűen nincs létjogosultsága, napsütésben szorongani pedig kicsinyes és megalázó, szóval inkább bódult vagyok: nem mindig tudom mit csinálok és nem értem a hozzám intézett szavak nagy részét.

Egy dolog óv meg a tébolytól: nem tudom elképzelni a nagy bajokat.

"And I say thank you Mom, Hello Mom, Thank you Mom, Hi Mom"

Tudom, hogy az ember anyja kulcsfigura.
Igen, különösen egy olyan, aki főzés közben beszél a zöldségekhez.

A frufru nem olyan, mintha az ember homlokára odabasztak volna egy sertés májat?

"and you finally found all your courage to let it all go"

http://www.youtube.com/watch?v=1_6KPet8Zo8

boys should cry

Lufifejű Kovács Robi (született 1959 április 21-én, anyja neve Rita Smith) nagyon sajnálatos módon elfelejtette bevenni a gyógyszerét tegnap és azt képzelte, ő a Black Sabbath frontembere, ezért olyan gitárnyúzós, ordítós számokat adott elő a törékeny bájú Cure dalok helyett, hogy meg kell az embernek bolondulni ettől - azér a Pictures of You szerencsére hasonlított régi önmagára -, egyébként lufifejű Kovács Robit feltétlen hívei szerint tilos az előbb említett csúf néven szólítanom, hisz' ő maga az isten; közel harminc éves rajongói kérdésére, miszerint kjúros vagyok-e, azt válaszoltam, hogy utoljára húsz éve azonosítottam magam zenekarokkal; és tényleg, az empátiám egyszerűen nem terjed ki a bálványimádatra, mi a faszér ne lehetne csak úgy elmenni egy koncertre, mint mittomén moziba vagy futni, heves érzelmi kitörések nélkül, puszta kedvtelésből, amúgy is, lufifejű Kovács Robi úgy néz ki, mintha Terry Black és egy medve házasságából született volna, nehéz lenne megvadulva rajongani érte. Sajnos a koncerten nem jelent meg a very special guest, pedig egész este reménykedtem, hogy a Fanni lesz az...
Bécs egyébként még mindig nagyon birodalmi, erősen érezni a Thomas Bernhard által festett atmoszférát, bár ő azt Salzburgról, dehát, a kutyák még mindig baromi aranyosak és bármilyen hihetetlen, de sokkal jobban megvadít a bécsi állatkert meglátogatásának gondolata, mint egy megélhetési rocksztár három órás unott bömbölése (egyébként megértem a Robit, kibaszott fárasztó lehet harminc éven át kirúzsozva fürdeni a bánatban nap mint nap), hiába, no, nem vagyok szenvedélyes ember...

frufru

Kicsit úgy nézek ki, mint a barna Patricia Arquette a Lost Highway-ben. Kicsit egy ötödikesre is hasonlítok. Asszem nem rossz. Mindenesetere más és ez volt a lényeg. A macska egyelőre fél tőlem, gyanakodva szagolgatja a homlokomba hulló hajamat és kapálózik ha felveszem, hiába győzködöm, hogy a tartás fejében nekem ez jár, elég makacsnak tűnik.
A laptopomat gyógyultnak nyilvántotta egy okos fiú, ma szabadságon vagyok, holnap meg bécsi kúra.





update: egyes aljas megfigyelők szerint Szandi-frizurám van

state of emergency

Pont úgy sportolok, ahogy élek: ha nem fáj, akkor azt képzelem nem történik semmi.

Gondolkodtam ám és rá kellett jönnöm, hogy ezt az egészet nem lehet bűntudat nélkül megúszni - én amúgy is túlfejlett szuperegóval rendelkezem, esetleg ingyen átadom valakinek akit érdekel, ez itten egy hirdetés, igen -, a bűntudat nagyjából a kulcsa az ilyesminek: hogy az is baj, ha ott vagyok és beszélek arról, hogy félek, meg hogy mindenki fél, meg az is baj, ha nem vagyok ott és gyötröm magam egyedül, főleg azon, hogy milyen aljas dolog nem otthon lenni, enni, nevetni, szexelni, tudjátok, ezt már mondtam a múltkor.

Egyébként ügyes vagyok és sok az erőm, csak az a baj, hogy a jobb szemem karikás, nem vagyok triatlonista meg tigriskölyök, de még ezeken is túllépnék, ha le tudnám ma vágati a hajam - megint kényszerem van, nyilván a megváltozott körülmények miatt - és végre kialudnám magam.

nem középiskolás fokon

Le akarok mészárolni egy csomó embert.
Jóvan, jóvan, inkább mondd el szépen kivel volt órád.

"Everyone's got a hole and everyone's got stiff little fingers"

Értem én, hogy tavaszodik és a nők kezdenek levetkőzni, meg persze dugni jó és hát fontos dolog a párkapcsolat meg a szex, de mégis, valahogy nehezemre esik egész nap azt hallgatni, hogy a fiúk milyen terveket szövögetnek, hogy újabb és újabb nőket teperhessenek le, mert szerintük semmi más nem fontos, csak a veszett baszás mert lássuk be, az ember tulajdonképpen nem más, mint felöltöztetett vadállat.

A mostani lelkiállapotomban szívesebben beszélgetnék életről, halálról és valahogy szeretném érezni, hogy léteznek a kopuláláson túlmutató dolgok is.

"Im so pretentious, Yes its true"

Hogy a méltán népszerű Schobert Norbert szavait idézzem: most már úgy érzem, hogy nem érzek semmit.

helyzetjelentés

Tegnap a főnökömnek határozott és meglehetősen arrogáns nemet mondtam egy sürgős feladatra - utólag magam is meglepődtem -, ma sampont kentem az arcomra krém helyett, majdnem elütött egy busz és a macskát Mészáros Hajninak szólítottam.

Össze kell szednem magam.

Úgy kéne, hogy az ember szülei és állatkái halhatatlanok legyenek.

luxusnyavalygás

Vannak helyzetek, amikor illetlenségnek érzed az éhséget, a szexuális vágyat, a vidámságot, az életigenlést. Vannak bajok, amikről azt gondolod, hogy mindig mással történnek, veled sosem. Vannak problémák, amikhez képest minden más szánalmas baromság, ostoba kicsinyeskedés, nevetséges szar.

Vannak helyzetek, amikben a hisztéria, a szűkölés, a nyavalygás luxus.

Én a magam részéről pénteken hajnali négykor be is fejeztem a sírást.

Van egy hugyos macska

Nem szeretem.*













* nagyon nehéz pedig, mert iszonyú édes képet vág, mikor bűntudata van

"You know I'm not very nice, You said I'm not very nice"

Kicsit lenézem azokat, akik nem szeretnek futni.


Kicsit mindenki mást is.

levél

Jézusom, elmentél egy multihoz és még szereted is?

furious anger*

Iszonyatosan bosszant, mikor egy nő problémáit, vagy akár csak hangulatait mindig a nőségével magyarázzák: ha rossz a kedve, akkor menstruál, ha valamin filozofál, akkor csak egy jó nagy fasz kéne valamelyik testnyílásába, ha valamit létrehoz (zenél, fest, ír, stb), akkor azt csak azért csinálja, mert még nem szült gyereket/nem lehet gyereke/túl sok gyereke van, ha épp jó a kedve, akkor nyilván megdugta végre valaki, ha egykedvű, akkor vagy menstruálni fog, vagy terhes, vagy nincs pasija, vagy van, de rossz vele, vagy, vagy,vagy.

És különben is, mondja már meg valaki végre, hogy mi történt Louise-zal Texasban!**

*Ivánnak egy szava sem lehet, egy éve nem használtam ezt a címet
**tényleg dühös vagyok, példátlan ez a felkiáltás

It's a beautiful day

- változatlanul nem tudok aludni
- foszlik a bőröm
- rothadt csirkenyak szag hatására kihánytam az ebédet.

soulmates never die

Amikor a munkahelyeden hívlak, mindig szörnyen komoly hangon kell szörnyen komoly dolgokról beszélgetni. A kollégáid még nem tudják, hogy tiszta hülye vagy?!

a nap mondása

Ez egy olyan nap volt, hogy ha lennének gyerekeim, hazamennék és összeverném őket.

"Nem mondhatom el senkinek"

ezért hallgatok, mint a sír.

"Choose rotting away at the end of it all, pissing your last in a miserable home"

Ha nyugdíjas lennék, akkor csakis bombát gyártanék, heroinoznék, vagy a maratonra készülnék.

Ötven - na jó, hatvan - fölött semmilyen más tevékenységnek nincs értelme szerintem.

helyzetjelentés

Arra riadtam hajnalban, hogy a macska kifejezéstelen tekintettel egy centis távolságról bámul az arcomba, majdnem szívrohamot kaptam, a macskának horrort kéne rendeznie, remek érzéke van a feszültség teremtéshez, amúgy meg ebéd közben ráharaptam a villámra és egy kb két milliméteres darab kitört a fogamból, én mondom nektek, nincs még egy ember akinek ennyi baja van, tegnap például egy liter extra szűz oliva olajat az arcomra kentem, salátaszagom volt, bizony, amúgy meg nem beszélek nektek semmiről, mert vagy kioktattok, vagy pszichiáterhez küldtök, egyébként azt hiszem, egy csomó kilót lefutottam magamról, leesik rólam az összes nadrág, de persze ez tök mindegy, mer úgyis az az egyik legfőbb bajom, hogy valódi szexuális vágyat utoljára 1993-ban, a szüzességem elvesztése előtt éreztem és bevallom, leginkább az érdekel most, hogy mi történt Louise-zal Texasban.

"I wanna go harder, longer, deeper to your soul"

Valamelyik nap - miután megnéztem a hülye Oldboyt - azt álmodtam, hogy kínai kommunisták le akarják vágni a térdem, hogy ne tudjak futni és az Istvánnak a csepeli HÉV-en a menekülési útvonalat magyarázom angolul...amúgy a lakás úgy néz ki, mintha kiraboltam volna egy zöldségest, a lábam három napig nem érintette a földet és az antibiotikumtól úgy szétment a bőröm, hogy ha hazamegyek, szerintem sajtot reszelek a homlokomon.

Net nélkül az élet pedig teljesen oké, hiába, nem vagyok függő típus, mindig is tudtam.

nyavalyás

Most, hogy kontrolcékontrolvé isten lett belőlem, asszem megengedhetem magamnak, hogy nyugodt körülmények közt - ágy, párnák, macskadorombolás - patkoljak el.

Támogassa immunrendszerével az influenzajárványt, ezt olvastam a takonytól elhalt agyammal a metrón, háromra sajnáljatok nagyon.

"Choose a job. Choose a career."

Januárban én voltam a leggyorsabb kontrolcékontrolvés, egy rakás pénzt összetapsoltam a cégnek, ünnepeljetek.

hümm

Nekem néha nehéz megítélni, hogy hol a kusshatár és olyankor megesik, hogy annyira csúnyákat mondok, hogy mindenki megbánja.

Ilyenkor azzal vigasztalom magam, hogy hát hiszen igazam van, csak ugyebár az igazság az nem népszerű dolog.

Azt hiszem a legegyszerűbb tényleg leszarni mindenki mást, abban legalább nem lehet hibázni.

egész elhibázott életem

Nyilvánvalóan sokkal boldogabb lennék, ha volna összecsukható Martin Gore-om és egy abesszin macskám.

hüllő üzemmód

Az állapotom akár vicces is lehetne, ha nem lennék ennyire rozoga: egy e-mail megírása kábé fél óra - alig bírom felemelni a kezemet - , a munkahelyemig vezető utat vagy húsz perc alatt tettem meg a szokásos tíz helyett. Lehet, hogy épp végelgyengülök, úgyis vettem szemránckrémet a múltkor; very old skin, ez volt ráírva, na jó, kicsit túlzok ám most, de ez sírfeliratnak nem rossz, hamarosan asszem úgyis lehanyatlok az íróasztal alá, úgyhogy készüljetek a megemlékezésre mindenféle rólam szóló versikével meg dalocskával.

Very old skin. Ez lesz a punk zenekarom neve.

a kurva életbe egy igazi hős

Egy konditeremben rengeteg vicces dolog van, de az egyik legviccesebb a személyi edző.

A személyi edző általában egy pitbull arcú, okkersárga fiatalember, tudjátok, az a típus, aki úgy jár, mintha görögdinnyék lennének a hónaljába tömködve. Ez már így önmagában is igen kellemes látvány a magamfajta számára, nade a személyi edző kis védenceivel együtt igazán mókás: csodálatos, ahogy belőtt hajú, unott pofával bicikliző, felismerhetetlenre pirosítózott nőciket instruál egy ilyen okkersárga lény.

Kedvem lenne az összes ilyen tupírozott hajú pinát egy órán át hajtani a futógépen, nesze nektek személyi edző, meg se izzadtok, ha az a szerencsétlen dirigál felkiáltással.

Amúgy meg pocsék a kedvem, két napja olyan gyenge vagyok, hogy egy percet bírok futni remegő lábbal, szerintem beteg leszek, merugye eddig fél órákat idült mosollyal az arcomon, meg minden, sajnos a sport bénázva kábé annyira frusztráló, mint a szex orgazmus nélkül, hazamegyek, lefekszem, csináljátok helyettem, shite.