Már egy ideje akartam írni
erről és én nagyon örülnék, ha tiszta szívvel Isoldénak tudnék igazat adni, de vagy túl sok hülyét ismerek, vagy tényleg ez megy a nőkkel meg a súlyukkal (ez itt lehetne
és is meg vannak még variációk, de
ebbe most ne menjünk bele): szóval én ismerek egy rakás
súlynácit (akik persze rendesen frusztrálnak is, hiszen ha valakinek, hát nekem aztán mindig rengeteg problémám volt (van) a súlyommal, mivel a legszerencsétlenebb típusba tartozom: olyan vagyok, aki rengeteg sporttal és kifejezetten kevés kalóriával sem képes tartani a normál súlyát), akik szerint hatvan kiló, ami azért legyen inkább ötvenöt - és mondjuk harminchatos ruhaméret - fölött a nő nem nő, hanem csak gusztustalan (és lehetőleg elkerülendő) tereptárgy.
De angol tanárként - akinek az emberek a világon mindenről beszélnek - is nagyon sokszor hallottam, hogy az ideális nő vékony és pont, nincs más tulajdonsága, ha vékony, az éppen elég. (Jó, ebbe persze bele lehet kötni, mi az, hogy vékony, mennyire vékony, hogyan vékony? Mondjuk én azért sejtem...)
Hogy ez mitől van?
Hát, isten tudja, egyrészt változik a közízlés - fene tudja, hogy feltétlen csak a média hatására-e, ki vagyok én, hogy ezt megmondjam -, másrészt persze nyilván a média tukmálja a sok szálkás, hímnős közszereplőt (ezek elsősorban modellek persze) és amit sokat látsz, azt megszokja a szemed, az lesz kívánatos egyrészt, másrészt ezeknek a csontembereknek a piedesztálra emelésével egy egész életstílust adnak el neked és ez sokaknak bejön, blablabla, mindenki ismeri ezeket a közhelyeket. És igen, természetesen lehet olyan, hogy valaki simán csak a vékony nőkre gerjed - a 36-os, az azért már elég vékony, nem? - és tenné ezt a média nélkül is. Egyébként valahol olvastam, hogy a 36-os, az modellnek már kövér, beszarás.
Bevallom, nekem titkon olyan elméletem is van, hogy a pedofília és a (látens) homoszexualitás/biszexualitás is bejátszanak ebbe a történetbe, nevezetesen, hogy manapság már bizonyos értelemeben szabad ilyeneket érezni, lehet titkos vágyakról beszélni, az egész világ sokkal nyíltabb és megengedőbb ezekkel - persze, ugyanakkor meg nagyon nem, tudomtudom, ez most mellékszál, de értitek.
Mondjuk a súlynáci férfiakról (persze nőben is iszonyú sok ilyen van) mindig
ez a párocska jut eszembe: a sztori persze tök banális, ezer ilyen akad, viszont ez a kirakatban (meg az amerikai szennylapokban) volt és annyira tipikus, szóval a fickó összejött a képeken látható csajjal valami forgatáson, feleség, gyerekek hátrahagyva, új csaj elvesz, boldogan élnek, míg...míg fel nem tűnik egy (ezer) másik nő, aki
vékonyabb.
Konkrétan olyan interjú volt a csajjal az egyik butaújságban (mi az, hogy minek olvasok ilyet, ezek nagyon fontos olvasnivalók), ahol arról nyekereg, hogy az ő drága mókuskája csak a nagyon vékony lányokat szereti és neki meg kell felelnie, ha nem akarja, hogy elhagyja (! mondjuk nyilván joggal aggódik, hiszen mókuskája a feleségét is elhagyta
érte) és ő ezért már soha nem eszik cukrot, meg leginkább semmit és néha elmegy ilyen súlyrehabokra, hogy azér ne kattanjon bele annyira a fogyókúrákba, mert persze nyilvánvalóan
anorexiás, vagy legalábbis jó úton halad afelé.
Ilyenkor persze az ugrik be nekem, hogy
szegény nők, de aztán jobban átgondolva a dolgot: nem, nem szegény nők. Mert persze, nem kell kövérnek lenni, mert a kövérség tényleg nem szép (őszintén szólva engem idegesítenek a túlsúly kampányok, amik a
természetes nőket reklámozzák, persze értem én, hogy miért van ez, például
ezért (btw ezért a prosztó címért nagyon csúnyán a cikk írójának az orrára kéne koppintani, de ez most más kérdés), de azért a nők nyilvánvalóan vastagon benne vannak ebben az össznépi játszmában azzal, hogy meg akarnak felelni bármi áron, hogy kiszolgálják a súlynácik igényeit a veszett fogyókúrázással, meg az észnélküli fitness hisztériával.
Milyen vicces lenne, ha egy szép napon az összes eddig tic-tacon élő nő szalonnával kezdené tömni magát és rettenetesen meghízna és a férfiak bánatukban egymásra fanyalodnának - kéne csinálni egy ilyen amerikai komédiát, Eddie Murphy biztos kiváló lenne a főszerepben, lehetne nyomni mindenféle altesti poént, ó, nagyszerű film lenne.
* nagyon régen, úgy száz évvel ezelőtt, amikor voltak még piszkos punkok a szigeten és nekünk hetijegyünk volt, a tesómmal egyszer valamelyik színpadnál arra lettünk figyelmesek, hogy egy zenekar délután négykor teljes meggyőződéssel ezt a számot nyomatja, hogyaszongya mindenki volt már szerelmes, még Derrick is, mindenki le akar fogyni, még Derrick is. Nagyon szürreális volt.
PS.: Ja és persze a súlynácik mindig a magas lányokat preferálják, tehát a 175-180 centis lányoknak kell ötvenöt kilósnak lenniük, nem a 160 centiseknek, mert az világos, hogy a súlyodhoz képest nem mindegy milyen magas vagy.