csütörtök, április 08, 2010

think positive

Mindenkire haragszom, aki terhesen nem volt rosszul, úgyhogy nem, ne is adjátok elő ezeket a sztorikat (istenem, mit nem adnék egy hányinger nélküli napért).
A mai napom természetesen megint pokoli volt (mondom, ez van: egy jó, egy rossz), iszonyú gyengén és hányingerrel küszködve fetrengtem, kábé öt másodpercre tudtam felkelni és amikor megéreztem Marci élete első húslevesének szagát (ami biztos nagyon finom lesz, csak hát én most speciális érzékelésű vagyok), akkor teljesen gátlástalanul úgy búcsúztam a tanítványomtól, hogy akkor most be kell fejeznem sajnos, megyek hányni, szia.
Azóta tök jól vagyok, rájöttem mi segít, hát persze, hogy a pozitív szemlélet, ez az, így kell gondolni erre, tehát: hányni jó.




PS.: És persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a kedves Férfi szép csendben megtanul főzni, ha így folytatom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése