Most függetlenül attól, hogy nekem igen jó dolgom van a pasimmal, erősen elgondolkodtam ma este mosogatás közben, amíg a többiek vidáman vacsoráztak, hogy na igen, éppen ez az a szituáció, amitől a nők elég nagy része pár év házasság és gyereknevelés után elkezdi rabszolgának érezni magát.
Jó, hát fogyókúrának végülis nem utolsó (főleg, ha az ember nem játssza el a konyhamalac szerepét, amikor a többiek már távoztak), meg aztán nálunk a konyhában valóban csak három ember tud egyszerre leülni, de azért értitek...
