És mivel én egy egyszemélyes szappanopera vagyok, ezért el kell mesélnem, hogy bizony, bizony, húszezer forintunkba fáj az a két nap bébiszittelés, amit sehogy máshogy nem tudtunk megoldani - ráadásul mindkét gyereknek szemgyulladása is volt, tehát be se engedték volna őket az oviba - itthon ezt meglepően komolyan veszik, az olaszoknál senkit sem érdekelt -, ha úgy döntök, hogy a fülgyulladás már el is múlt; sokkal jobban megérné, ha végre megkapnám a rabszolgámat karácsonyra, háddenem?
Kemény lesz azért, ha Marci sokat utazik, a gyerekek meg betegek lesznek: na tessék, ezért nem veszik fel a kisgyerekes anyákat sehova. Persze senkinek egy szava sem lehet, kicsengettük a pénzt, aztán mentem a belemet is kidolgozni - az utóbbi pár napom tömény horror volt -, hát micsoda megbízható munkaerő az ilyen anya, he.
PS.: Délután bementem a központi irodába és ott az irodavezető érdeklődött, hogy hogy vannak a gyerekek, majd nézett rám döbbenten, mikor elmeséltem neki, hogy mennyibe került végül ez a betegség, aztán azt mondta - némi szemrehányással a hangjában -, hogy amíg élt az anyukája, addig ő vigyázott a kisgyerekeire. Én - szintén némi szemrehányással a hangomban -, elmeséltem neki, hogy az anyukám már több mint egy éve meghalt, mikor a gyerekek megszülettek.
Óvatosan kell beszélni és ítélkezni, feleim.
PS.: Délután bementem a központi irodába és ott az irodavezető érdeklődött, hogy hogy vannak a gyerekek, majd nézett rám döbbenten, mikor elmeséltem neki, hogy mennyibe került végül ez a betegség, aztán azt mondta - némi szemrehányással a hangjában -, hogy amíg élt az anyukája, addig ő vigyázott a kisgyerekeire. Én - szintén némi szemrehányással a hangomban -, elmeséltem neki, hogy az anyukám már több mint egy éve meghalt, mikor a gyerekek megszülettek.
Óvatosan kell beszélni és ítélkezni, feleim.
