Néha kifejezetten rossz anyának érzem magam, de szerencsére vannak azért jó pillanataim; valamelyik nap például sikerült nagyon megnevettetnem Marcikát: úgy röhögött, hogy közben ütötte a fejét, majd félig beesett az asztal alá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.