szombat, november 22, 2008

sokkolódik, nyavalyog, pedig

egyelőre nem tudom eldönteni, hogy leendő pszichiáteremet kultúrsokk vagy egzisztenciális sokk - nem, tényleg nem azt jelenti amit mondani akarok, gyerünk, oktassatok ki, akarom - ürügyén keressem-e fel, mindenesetre csudás a trieszti élet, a nap sokat süt, szép a tenger, van itt gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, net egy szál se, a moziban minden szinkronizált, olaszul nem tudok, a language gap megöl engem, olaszul megtanulok, a language gap megöl engem, sehol máshol nem mondanak olyan szépet, hogyaszongya piano terra, olaszul megtanulok, cipolla mela, tonnaszám toljuk a tésztát, seggre gyúrok a vadromantikus lépcsőkön a szexlakásig meg a kicsi sikátorokban és azt mintha még nem mondtam volna, hogy van egy férfi, úgyhogy na igen, megszoksz, megszöksz, szokom, szokol, dolgozni akarok, moszkvába megyek, ja nem, nem, bocs, ez most egy másik élet, kultúr- egzisztenciális, dehát azér értitek, értsétek, egy-két-há.

1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.