csütörtök, május 21, 2009

hamis tangó

Ám nehéz elhessegetni a gyanút. Hogy a parádés motívumok, a freudi–marxi, újhullámos, hollywoodi, marlonbrandós, borgeses mítosztöredékek kirakójátéka mögött semmi sincs.Hogy épp csak saját világa nincs Bertoluccinak.

Ugyanaz a bajom ezzel a filmmel, mint egy csomó másik felfokozottan hisztérikus(nak vélt), az elidegenedésről meg az őrületről tanmesét gyártó filmmel: hogy egy szavukat se hiszem.
Az őrületük, a felfokozottságuk, a hisztériájuk, az elidegenedésük uncsi, poros, hiteltelen, nincsen is, persze tény, hogy filmek tekintetében sokat tompultam az elmúlt évek során és gyanítom, hogy apátiámból talán csak valami olyan pornó tudna felrázni, amiben mondjuk néhány néger lábat tuszkolnak valami elidegenedett ánuszba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése