az nagyon jó, ha be tudjátok osztani a babázást, mi is próbáltuk annak idején, néha sikerült és akkor volt, hogy nem két órát aludtam, hanem négyet, hú, isteni volt, emlékszem. illetve dehogy emlékszem: azt se tudom felidézni, hogy a mostanra már sokadjára átrendezett gyerekszoba akkor hogy nézett ki. durva kómában voltam folyamatosan és csak azt vártam, hogy süssön a nap, mert egyfolytában fáztam a fáradtságtól, de muszáj volt ébren lenni, mert Marcikával kellett folyton táncolni, hogy ne üvöltsön és aludjon mondjuk úgy fél órát. pokoli volt, tényleg.
Ma nyolc hónaposak a kis őrültek, hihetetlen hogy telik az idő, meg az is, hogy mennyit fejlődtek a születésük óta. Marcikának van már két fogkezdeménye és egyfolytában kacarászik (szerencsére mostanra már imád aludni, nem úgy mint kezdetben), Léna is nagyon mosolygós lett, bár ő a rosszabb alvó és sokat hisztizik, folyton rajtunk akar lógni és meg van sértve ha nem hurcoljuk egyfolytában. Egyébként meg már ügyesen kúsznak és sokat állnak négykézláb, nagyon menők.
Azt hiszem boldog babák, szeretjük őket nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.