Minden sikeres férfi mögött egy sikertelen nő áll
Itt a tél abból áll, hogy folyton esik - az esőhöz általában 20 fok van, de ha kicsit lehűl, mondjuk tízre, én már teljesen kész vagyok, télikabátban vacogok. Fogalmam sincs mi lesz velem, ha elmegyünk innen, nagyon megszoktam a meleget.
Sokat gondolkodom megint azon, hogy kéne dolgozni, de még a munkavállalási vacakra sincs pénzünk.
Az van Amerikával, hogy ha növény életed van (otthon ülsz, otthon főzöl és lehetőleg nincs gyereked), akkor viszonylag olcsó (jó, a lakásunk havi bérlete Marci fizetésének nagyjából a harmada, tehát az elég drága, meg kocsit is MUSZÁJ tartani, különben halott ember vagy, de növényként amúgy is), szóval vegetálva egész olcsó itt az élet, de ha igényeid, pláne gyerekeid vannak, akkor hirtelen minden elérhetetlenül drága lesz...a megfelelő lakás vagy a bölcsi például.
Mikor itt álltunk megint csupasz bankszámlával a múlt héten (Marci kéthetente kap fizetést), akkor elkezdtünk utánanézni, hogy mi a fenére megy el a pénzünk és akkor kiderült, hogy semmi különösre, csak pl a gyerekekre: pelenkára (az ökobio anyaságot feladtam, képtelen voltam öt percenként az átázott pelenkákat mosni-vasalni), organic húsra, tejre, gyümölcsre, játszóházra, bébiszitterre.
Úgyhogy nagyon úgy néz ki, hogy bármilyen bölcsi csak úgy esélyes, ha én is dolgozom - amit nem bánnék egyáltalán, csak fogalmam sincs, hogy van-e esélyem, fogalmam sincs, hogy hol induljak el, hol keressek, mit keressek; és persze nem tudom hogy viselem majd, ha csak nagyon méltatlan munkát találok és a keresetem teljes egészében a bölcsire megy majd el (én borúlátó vagyok, ilyen esélyeket tippelek).
Ugyanakkor otthon nyilvánvalóan sokkal rosszabb lenne, eleve nemigen van hol laknunk (a szüleim régi lakásában nem szeretnék, persze ha muszáj lenne, akkor oké, de az eleve luxuslakás, hahaha - lakótelepi, azaz megfizethetetlen a fűtés miatt), nem hiszem, hogy bérlésre lenne pénzünk, nekem nem biztos, hogy lenne munkám, Marci nyilván pocsékul keresne, szóval hiába, hogy néha kacsingatunk hazafelé, szerintem nagyon nem lenne jó most hazamenni.
PS.: Aki Amerikából olvas és esetleg járt már hasonló cipőben és van jó ötlete, hogy a nyomorult magyar itt hol keressen munkát, az írjon már nekem ide kedvesen: mlly_blm@yahoo.com. Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.