hétfő, november 19, 2007

o tempera, o mores

Fanninak részletesen elmagyaráztam az előbb, hogy mennyire szerencsés macska is ő és milyen csodálatos élete van a lépcsőházban lakó szegény cicákhoz képest.
Vázoltam az összes borzalmas veszélyt, időjárási viszontagságot és egyéb kellemetlenséget, ami egy hontalan cicát sújthat, majd csókolgatni kezdtem és reményemet fejeztem ki, hogy ő is boldog, amiért megmentettem három éve. Unottan nézett, hisztizni kezdett hogy tegyem le, majd megvető képpel és királynői tartással elvonult szarni.

Hogy mik vannak és hogy kell vigyázni...


Már a macskájában sem bízhat az ember, nohát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése