vasárnap, február 22, 2009

Carnevale di Venezia

Hát kéremszépen, én mindig el akartam menni, hogy megnézzem ahogy felnőtt, elvileg mentálisan egészséges emberek abroncsos szoknyában meg álarcban múlatják az időt, emlékszem általában valami szerelmi bánat okán gondoltam, hogy majd fasza lesz Velencében felejteni, csak sose jött velem senki, így hát azelőtt nem érzékelhettem (szó szerint) testközelből a velencei tömegnyomort: dermesztően sok ember (rengeteg magyar), uncsi kosztümök (amik azér persze tetszenek nekem; minden további nélkül járnék várúrnő cuccban), fasza jelmezek: bokornak öltözött lények, egy fickó, aki szürke kardigánban és miss Röfi sminkkel valószínűleg a saját titkárnőjeként jelent meg a jeles ünnepen; volt továbbá a Szent Márk téri tömeg felett röpködő nő, szomorú francia zene, vodkanarancs és multifunkciós sikátorok.
Kicsit elszontyolodtam honvágyilag a Budapest felé tartó vonaton, merhogy mi ugye csak Opicináig mentünk, de gyorsan megvigasztalódtam, mikor a kalauz zajos előadásából szinte mindent sikerült megértenem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése