Tuti Korsakov-szindrómám lesz mire befejezem ezt a fost.
Remek, csudálatos, gyönyörű.
Marci elment az olasz csoportunk főzős bulijára, amibe én rettenetesen finom mákos gubával neveztem, a mákos guba meg is jelenik a bulin, én viszont itthon szopok ezzel az istenverte ínyvisszahúzódós kutyafaszával, semmi gond, már csak ötven oldal (és mondjuk úgy 28 óra) és the end.
Megjegyzem énnemtom mit van olyan nagyra magával az összes fordító, a fordítói munka ocsmányabb (és szerintem kevésbé kreativ) mint egy futószalag mellett állni; komolyan mondom jobban éreztem magam anno reggel hatkor a dobozgyárban, ott legalább szerelmes volt belém a művezető...
Remek, csudálatos, gyönyörű.
Marci elment az olasz csoportunk főzős bulijára, amibe én rettenetesen finom mákos gubával neveztem, a mákos guba meg is jelenik a bulin, én viszont itthon szopok ezzel az istenverte ínyvisszahúzódós kutyafaszával, semmi gond, már csak ötven oldal (és mondjuk úgy 28 óra) és the end.
Megjegyzem énnemtom mit van olyan nagyra magával az összes fordító, a fordítói munka ocsmányabb (és szerintem kevésbé kreativ) mint egy futószalag mellett állni; komolyan mondom jobban éreztem magam anno reggel hatkor a dobozgyárban, ott legalább szerelmes volt belém a művezető...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.