péntek, november 06, 2009

blogger bloggernek farkasa vol. 457900134

Persze, persze, hasznos intézmény a blog, mert egyrészt nem kell meghallgatnunk ismerőseink borzalmasan unalmas lamentálását, történeteit, lelki életét (én sokszor csak úgy válaszolok a hogy vagy kérdésre, hogy olvasd el a blogomat, bevallom, fáraszt a beszéd már hosszú ideje ráadásul annak idején éppen azért kezdtem blogot írni, hogy megkíméljem a környezetemet magamtól és a problémáimtól), másrészt nekünk sem kell barátainkat végtelen nyivákolásunkkal kínozni, merhát a blognak mindig mindenről hisztizhetünk.
A tegnapi kommentek kapcsán viszont azon kezdtem gondolkodni (mondtam én ezt már régebben is, mindig nem mondtam), hogy nem is biztos, hogy olyan nagyon jó dolog megszilárdítani pillanatnyi érzéseket, gondolatokat, hogy pont attól, hogy megszilárdítjuk, mind nagyon valóságos lesz, nagy jelentőségű, különleges, ezt nem akarhatjuk, nem, nem, a legtöbb embernek már így is az a baja, hogy rettentő komolyan veszi saját magát, a saját érzéseit, a saját gondolatait, a saját tetteit, hát még, ha hercig kis karakterekkel mesélheti el a világnak minden bánatát, hát még, ha bizonyos embereket kommentelésre inspirál...ettől ő fontos ember lesz, író, tanító, nevelő, világmegváltó, Valaki és hát csak súgva, egészen halkan mondom, csak a kedves tévénéző gyerekeknek, csak itt és most (jó lenne, ha valaki mosmár fizetne ezért a nagyszerű gondolatért), hogy isten óvjon minket az író, tanító, nevelő, világmegváltó blogger Valakiktől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.