vasárnap, szeptember 16, 2012

nyiff

Az alattunk lakó fiúktól kérdeztem, hogy itt hagyhatunk-e kaját nekik.
Mondták, hogy bármit itt hagyhatunk, csak a gyerekeket nem. Igen, viccelt (szerintem igazából nem), igen, nevettünk, nem, nyilván nem hagynánk itt őket (ezt le sem kell írni olyan egyértelmű), de mégis szarul esett, mert annyira kifejezi, hogy mit gondolnak róluk.
Mindegy, nyilván nem kéne ilyesmivel foglalkozni és amúgy is túlérzékeny vagyok, csak ez a mondat megint ráébresztett, hogy mennyire iszonyúan kell vigyázni arra, hogy ne bántsunk meg másokat mindenféle fölösleges mondatokkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése