Nekem az a gyanúm, hogy a legromantikusabb mondatainkat három éves korunk körül mondjuk el.
Tegnap este Léna az ágyban, mese közben egyszer csak azt mondta Marcusnak: Marcika én szeretlek téged.
Marcus válasza a vallomásra csak fokozta a fájdalmas romantikát és némileg előrevetítette a szomorú párkapcsolati jövőt Lénike számára (remélem nem lesz olyan, de nehéz volt nem erre gondolni), mert a kérdésre, hogy Te szereted a Lénát? azt súgta (!) a hangjában bújkáló, kissé kegyetlen mosollyal, hogy Nem.