"I-if you have, i-if you have a hearing loss in one ear, and-and it's not from a, uh, virus or a loud noise or anything, wh-what are the possibilities? Anything. Uh, often it's hereditary. Flu, uh, even a small noise will do it. Uh, right, but-but nothing worse? Well, yes, I guess the, uh, dark side of the spectrum is a brain tumor."*

Tegnap, mikor olvasás közben tartottam a könyvet, észrevettem, hogy a bal csuklómon van egy ilyen kinövésszerű izé (nekem gyerekkoromban volt egy hatalmas ganglionom a jobb kezemen, remélem ez is az, mert akkor tök mindegy, ez épp nem fáj, azt meg kellett operálni, mert alig bírtam mozgatni a kezem), persze jó szokásomhoz híven rögtön bejelentettem Marcinak, hogy rákom van - az én családi hátteremmel csoda hogy még élek, őszintén szólva -, ő meg teljesen felháborodott, hogy rögtön erre gondolok. 

Az internetek azt mondták, hogy ilyenkor ortopédushoz kell menni, be is jelentkeztem gyorsan egyhez; még sokáig kell élnem, fel kell nevelnem a gyerekeimet legalábbis. 

* Ha lehetne kommentelni, most megmondhatnátok, hogy miből idéztem, dehát sajna nem lehet. Tényleg nem lehet: nem olyan régen próbáltam visszaállítani (kell néha az újítás, na), de a rendszer egyszerűen nem engedi és kész.
 Ja, amúgy ez is Woody Allen: a Hannah és nővérei.