persze, persze, de én most olyan Facebook-huszárra gondolok, aki amúgy lelkes lájkoló, de a te képeid valahogy nem lájkolja.jó, tudom, olyan is van, hogy a Facebook hülye és egy csomó ember képeit nem is látod. eh, nehéz lesz így megfelelően végeznem a kutatást:D
na. akkor pl rólad elmondható, hogy egy csomó kvázi ismeretlennel (mert ritkán tartja az ember a valóban fontos emberekkel a kapcsolatot a fészbúkon) lájk-játszmázol?:)
Na, olyan is van. :-) Azért vannak pozitív tulajdonságaim is. Vagy az udvariasság minek számít? Szerintem inkább pozitív. Nem? Like játszma? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs benne valami ilyesmi. Csak nem túl komfortos érzés bevallani.
ja, nem írtalak le azért:) én örülök ha valaki vallomást tesz arról, hogy néha nemjófej, mert ez az igazság mindenkivel kapcsolatban: néha nemjófejek és irigyek és undokok vagyunk. mondjuk ha már erről van szó, a blog is iszonyú csalóka műfaj, mert sokan csak a szépet (vagy legalábbis kevéssé kínosat) szeretik leírni. (bevallom, én szoktam is ezen háborogni titokban.)
Én, ahogyan öregszem (jaj ne!), egyre őszintébb vagyok magamhoz (legalább), és néha eléggé megrémülök önmagamtól. Próbálok változni, változtatni, de elhagy olykor az önkontrollom, aztán kész is a baj. Írás közben könnyebb kontrollt gyakorolni magam felett, úgyhogy lehetséges, hogy én is szebbre festem a képet, mint amilyen valójában. Na, ezen most jól elgondolkodtattál. Hm...
Én néha önmagammal szoktam lájk-játszmázni. Ez valami olyasmi, hogy van X, akinek sokkal jobb az élete, mint az enyém, részben megérdemli, részben nem, és egyfolytában tölti fel a világ minden tájáról a szakmai sikereit dokumentáló képeket. Én meg lelkesen lájkolom őket, de nem azért, hogy úgy tűnjön a külvilág felé, hogy nem vagyok irigy, hanem azért, hogy magam előtt úgy tűnjön, hogy jé, nem is utálom ezt a lányt annyira, mint amennyire. Közben meg tudatosan tudom, hogy de...
Vagy azért làjkolod a képeit, hogy magad előtt tűnjön úgy, hogy nem vagy irigy, nem? Mondjuk most, hogy jobban belegondolok, egy emberrel konkrét làjkmegvonó hàborúban vagyok (egy ex az illető tamko:)) és meggyőződésem, hogy erről ő is tud, pedig ez egyàltalàn nem biztos. Ez mennyire beteg:D
a. / Szeritem van olyan amit nem lehet lájkolni, pl. állatkínzásos postok, elveszett gyerek/kutya post, balesetek... ( hülye, akinek az ilyen tetszik) b./ Ha kiteszel valamit és nem lájkolják abba sem kell belemagyarázni semmit lehet, hogy csak mindenkinek szar napja van, aki arra jár és csak azért sem lájkol. c./ Ha kiteszel valamit, ami ütős és azt nem lájkolják lehet, hogy nem értik, de az lehet, hogy leszarja egy valaki - Szóval minden előfordulhat és pont az ellenkezője is:D - Amit én nem értek: Ha profil képet cserélsz és azt likeolják 80 -an Miért?
jó, hát pontatlanul fogalmaztam: tehát mondjuk adott x ismerős, aki aznap (meg úgy általában) lelkesen lájkol mindent, kivéve a te képedet. ennek bizonyára van mögöttes jelentése, nem?
miért lájkolnak új képet? hát, talán mert jó a kép?
Mondjuk a saját profil képemen döbbentem meg nemrég,mert csak kicseréltem, izé nem "magam mutogatásból":), hanem mert az épp egy fokkal jobb volt mint a másik, de nem azért,hogy megnézzék és teccikeljék ! :) Érted? Amúgy az X ismerős biztos nem akart leszarni, csak figyelmetlen volt:)
tényleg nem konkrét a kérdés, szóval nem vigasztalásra vágyom - pl mikor Marci anyukája feltűnően nem lájkolta egy csókolózós képünket, akkor annak az üzenetét elég jól értettem:)) (és igen, szerintem akkor bizony volt üzenete)
Szia Molly! :-) A kerdes jogos es szerintem fugg a nemlajk feladojatol. Pl aki van olyan baromi exhibicionista, hogy posztol magarol minden szart, de a masikat egyszer sem lajkolja, az valosznuleg szimplan leszarja az illetot. Van, aki nem akkora facebook-huszar, nem nagyon posztol, nem nagyon lajkol, o valoszinuleg nem leszar, hanem o ilyen. De amugy minden nemlajkot le kell szarni es cserebe nemlajkolni a delikvens posztjait :-D Eleg kicsinyes, de ez van...
En a masik oldalt latom aggasztonak: aki tenyleg a lajkokbol epiti fel az egesz kis eletet, amit a kulvilagnak mutogat. Engem ez speciel kifejezetten idegesit. A fb-os lajkkapcsolatok olyan felszinesek, hogy nem erdemes messzemeno kovetkeztetest levonni egyik, vagy masik iranyzatbol sem szerintem. Persze erdekes a kerdes ettol fuggetlenul!
de gondolod, hogy van ember, aki a lájkokra épít? én akárkivel beszélek, mind azt mondja, hogy jaj, fúj, fészbúk, fúj, internet, még a gimnazisták is egész okos net-és fészbúk használatról számoltak be, soha senkitől nem hallottam, hogy ez neki nagyon fontos lenne - oké, persze nyilván nem mond mindenki igazat, de akkor ez az egész fészbúkozás lehet, hogy olyan, mint az alkoholizmus? Na az milyen aggasztó!;)
Naná, hogy van, aki a lájkokra épit, ezért olyan sikeres a FB. Persze, a pre-internet korszakban is ugyanigy megvolt már ez, csak nehezebben lehetett tettenérni. Meg ki az, aki bevallja, akárcsak önmagának is? Szvsz kevés ember képes ilyenfokú önreflexióra.
hát, én ezek szerint naivan magamból indulok ki, én elég komolyan önbevallós vagyok, sőt, az önreflexióimat még a környezetemmel is örömmel megosztom:D
Szerintem hatarozottan van ilyen. En legalabbis igy erzem, mas magyarazatot nem talalok arra, hogy sokan a fb-ot hasznaljak eletuk minden apro momentumank megorokitesere es bemutatasara. En pl talalkoztam "es most johetnek a lajkok" mondttal zart poszttal, meg " most kis idore visszavonulunk a fb elol, de majd unnepek utan jovunk" felhivassal stb. Es mindenki milyen baromi ovatos, mert a megosztasait csak az ismerosok ismerosei lathatjak. Igen, ez olyan mint az alkoholizmus :-) Es igen, ez meg ijesztobb :-D En erosen szelektalok minden teren es inkabb megszallott blogolvaso lettem, sokkal hitelesebb, pedig kevesen irnak blogot vallalt szemyazonossaggal. A fb tulnotte onmagat es kezd szar lenni :-)
nagyon unalmas a facebook sztem (sose tudom, hogy magyarosítsam-e, ezért váltogatom:)), de azért érdekes megfigyelni tudományos szemmel a jelenséget. jó, tudom, nagyon csalóka, úgyhogy csak ne tudományoskodjak...
Ha profilkpet cserelek, azt blokkolom az uzenofalon, vagy mi az, vagyis senki nem latja konkretan a cseret, csk azt, hogy uj profilkeppel hasitok :-D Utalom, ha a hirfolymban ott pozolok barki monitoran "uj profilkep" cimszo alatt :-)
Ha jól értem a kérdésedet, igen, szerintem van demonstrativ nemlájkolás. Azt, hogy a te eseteben tényleg erröl van-e szó, persze nem biztos, de az majdnem biztos, hogy szard le.
Lehet, hogy szimplán csak nem latja, mert nincs becsillagozva (vagy mi, a pontos megnevezését nem tudom, de be lehet állítani, hogy elsősorban kiket szeretnél látni). De hvg-n olvasom, hogy nemsokára mindenféle "like" lesz, na akkor aztán lehet agyalni. :)))
igen, ez is lehet, bár én nem tudom mi az a becsillagozás és nekem biztos nincs semmi beállítva:) de akkor én kiket látok? random embereket? én mindig úgy érzékelem, mintha a privát kommunikáció alapján szelektálná, hogy én kiket látok.
Jesszusom, még egy lehetőség a parázásra. Én erre komolyan még életemben nem gondoltam így, hogy lájkolni nagyjából annyira kötelező, mint köszönni. Én akkor lájkolok egy posztot/képet, ha tetszik, és nem nézegetem, hogy az enyémeket XY lájkolta-e. Ezzel azért jó sok idő elmenne, nem? És annyira azért nem érdekel a kérdés :). De most tényleg, ha kötelező lenne, akkor mindenkinek annyi lájk lenne a posztjai alatt, ahány ismerőse? Hm.
ja, nem tudom, ezen nem gondolkodtam, hogy legyen kötelező:) csak mindig eszembe jut, hogy biztos van, aki a lájk megvonással büntet:D (én mondjuk úgy vélem, hogy ilyenen már rajta is kaptam valakiket)
jajmár, nagyon komolyan veszed te ezt a felvetést:) - egyébként mindig ez volt a legnagyobb bajom a kommentekkel: hogy még az ártatlan vicceket is mindenki olyan súlyosan értelmezte. (ha viccelsz, úgy végképp bebizonyítottuk, hogy mi a baj a kommentekkel)
hú, én nagyon ritkán lájkolok bármit és bárkit, engem például a legtöbb ember gyerekes-kutyás-macskás-szerelmes-utazós képe untat, leginkább kézműves vagy kifejezetten fotós képeket szoktam lájkolni, amik teszenek, meg nálam van olyan is, hogy munkaidőben ritkán, mert azt ugye látják az ügyfeleim is és rögtön azt gondolnák, ha már párszor a fészbukra kattintottam munka közben, akkor nem is dolgozok rendesen
Sose szoktam megnézni, ki kedveli a képeimet, így azt is pont lesz@rom, ki nem :-) És sosem jutott még eszembe, hogy bárki megharagudna azért, mert nem kedveltem a képét. Bár én nem is vagyok egy nagy fb-betyár.
Én van mikor úgy veszem, és van mikor lesz.rom, hogy lesz.rják. Idegállapot függő. ;-)
VálaszTörléspersze, persze, de én most olyan Facebook-huszárra gondolok, aki amúgy lelkes lájkoló, de a te képeid valahogy nem lájkolja.jó, tudom, olyan is van, hogy a Facebook hülye és egy csomó ember képeit nem is látod. eh, nehéz lesz így megfelelően végeznem a kutatást:D
TörlésVagy irigy. Én néha irigységből nem likeolok képet. Ez is idegállapot függő nálam, habár nem vagyok az az igazi "Facebook-huszár". ;-)
Törlésna. akkor pl rólad elmondható, hogy egy csomó kvázi ismeretlennel (mert ritkán tartja az ember a valóban fontos emberekkel a kapcsolatot a fészbúkon) lájk-játszmázol?:)
Törlés(tessék, máris itt egy érdekes jelenség:))
TörlésÉn egyébként egy csomószor udvariasságból lájkolok (mondjuk ez is játszma nyilván): azért, hogy az illető örüljön...
TörlésNa, olyan is van. :-) Azért vannak pozitív tulajdonságaim is. Vagy az udvariasság minek számít? Szerintem inkább pozitív. Nem?
TörlésLike játszma? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs benne valami ilyesmi. Csak nem túl komfortos érzés bevallani.
ja, nem írtalak le azért:) én örülök ha valaki vallomást tesz arról, hogy néha nemjófej, mert ez az igazság mindenkivel kapcsolatban: néha nemjófejek és irigyek és undokok vagyunk. mondjuk ha már erről van szó, a blog is iszonyú csalóka műfaj, mert sokan csak a szépet (vagy legalábbis kevéssé kínosat) szeretik leírni. (bevallom, én szoktam is ezen háborogni titokban.)
TörlésÉn, ahogyan öregszem (jaj ne!), egyre őszintébb vagyok magamhoz (legalább), és néha eléggé megrémülök önmagamtól. Próbálok változni, változtatni, de elhagy olykor az önkontrollom, aztán kész is a baj. Írás közben könnyebb kontrollt gyakorolni magam felett, úgyhogy lehetséges, hogy én is szebbre festem a képet, mint amilyen valójában. Na, ezen most jól elgondolkodtattál. Hm...
TörlésÉn néha önmagammal szoktam lájk-játszmázni. Ez valami olyasmi, hogy van X, akinek sokkal jobb az élete, mint az enyém, részben megérdemli, részben nem, és egyfolytában tölti fel a világ minden tájáról a szakmai sikereit dokumentáló képeket. Én meg lelkesen lájkolom őket, de nem azért, hogy úgy tűnjön a külvilág felé, hogy nem vagyok irigy, hanem azért, hogy magam előtt úgy tűnjön, hogy jé, nem is utálom ezt a lányt annyira, mint amennyire. Közben meg tudatosan tudom, hogy de...
TörlésVagy azért làjkolod a képeit, hogy magad előtt tűnjön úgy, hogy nem vagy irigy, nem?
TörlésMondjuk most, hogy jobban belegondolok, egy emberrel konkrét làjkmegvonó hàborúban vagyok (egy ex az illető tamko:)) és meggyőződésem, hogy erről ő is tud, pedig ez egyàltalàn nem biztos.
Ez mennyire beteg:D
a. / Szeritem van olyan amit nem lehet lájkolni, pl. állatkínzásos postok, elveszett gyerek/kutya post, balesetek... ( hülye, akinek az ilyen tetszik)
VálaszTörlésb./ Ha kiteszel valamit és nem lájkolják abba sem kell belemagyarázni semmit lehet, hogy csak mindenkinek szar napja van, aki arra jár és csak azért sem lájkol.
c./ Ha kiteszel valamit, ami ütős és azt nem lájkolják lehet, hogy nem értik, de az lehet, hogy
leszarja egy valaki
- Szóval minden előfordulhat és pont az ellenkezője is:D -
Amit én nem értek:
Ha profil képet cserélsz és azt likeolják 80 -an Miért?
jó, hát pontatlanul fogalmaztam: tehát mondjuk adott x ismerős, aki aznap (meg úgy általában) lelkesen lájkol mindent, kivéve a te képedet. ennek bizonyára van mögöttes jelentése, nem?
Törlésmiért lájkolnak új képet? hát, talán mert jó a kép?
Mondjuk a saját profil képemen döbbentem meg nemrég,mert csak kicseréltem, izé nem "magam mutogatásból":), hanem mert az épp egy fokkal jobb volt mint a másik, de nem azért,hogy megnézzék és teccikeljék ! :) Érted?
TörlésAmúgy az X ismerős biztos nem akart leszarni, csak figyelmetlen volt:)
tényleg nem konkrét a kérdés, szóval nem vigasztalásra vágyom - pl mikor Marci anyukája feltűnően nem lájkolta egy csókolózós képünket, akkor annak az üzenetét elég jól értettem:)) (és igen, szerintem akkor bizony volt üzenete)
TörlésSzia Molly! :-)
VálaszTörlésA kerdes jogos es szerintem fugg a nemlajk feladojatol. Pl aki van olyan baromi exhibicionista, hogy posztol magarol minden szart, de a masikat egyszer sem lajkolja, az valosznuleg szimplan leszarja az illetot. Van, aki nem akkora facebook-huszar, nem nagyon posztol, nem nagyon lajkol, o valoszinuleg nem leszar, hanem o ilyen. De amugy minden nemlajkot le kell szarni es cserebe nemlajkolni a delikvens posztjait :-D Eleg kicsinyes, de ez van...
ó, ez pusztán teoretikus kérdés, engem csak érdekel a dolog mechanizmusa, tudom, hogy van egy rakás aspektusa ennek a lájkizének.
Törlés(na meg persze az érdekel elsősorban, hogy ki mit gondol a dolog mechanizmusáról - és ha már lehet kommentelni, gondoltam megkérdezem:))
TörlésEn a masik oldalt latom aggasztonak: aki tenyleg a lajkokbol epiti fel az egesz kis eletet, amit a kulvilagnak mutogat. Engem ez speciel kifejezetten idegesit. A fb-os lajkkapcsolatok olyan felszinesek, hogy nem erdemes messzemeno kovetkeztetest levonni egyik, vagy masik iranyzatbol sem szerintem. Persze erdekes a kerdes ettol fuggetlenul!
Törlésde gondolod, hogy van ember, aki a lájkokra épít? én akárkivel beszélek, mind azt mondja, hogy jaj, fúj, fészbúk, fúj, internet, még a gimnazisták is egész okos net-és fészbúk használatról számoltak be, soha senkitől nem hallottam, hogy ez neki nagyon fontos lenne - oké, persze nyilván nem mond mindenki igazat, de akkor ez az egész fészbúkozás lehet, hogy olyan, mint az alkoholizmus? Na az milyen aggasztó!;)
TörlésNaná, hogy van, aki a lájkokra épit, ezért olyan sikeres a FB. Persze, a pre-internet korszakban is ugyanigy megvolt már ez, csak nehezebben lehetett tettenérni. Meg ki az, aki bevallja, akárcsak önmagának is? Szvsz kevés ember képes ilyenfokú önreflexióra.
Törléshát, én ezek szerint naivan magamból indulok ki, én elég komolyan önbevallós vagyok, sőt, az önreflexióimat még a környezetemmel is örömmel megosztom:D
TörlésHaat, sztem ne magadbol indulj ki.
TörlésEz most book volt ;)
Szerintem hatarozottan van ilyen. En legalabbis igy erzem, mas magyarazatot nem talalok arra, hogy sokan a fb-ot hasznaljak eletuk minden apro momentumank megorokitesere es bemutatasara. En pl talalkoztam "es most johetnek a lajkok" mondttal zart poszttal, meg " most kis idore visszavonulunk a fb elol, de majd unnepek utan jovunk" felhivassal stb. Es mindenki milyen baromi ovatos, mert a megosztasait csak az ismerosok ismerosei lathatjak. Igen, ez olyan mint az alkoholizmus :-) Es igen, ez meg ijesztobb :-D
TörlésEn erosen szelektalok minden teren es inkabb megszallott blogolvaso lettem, sokkal hitelesebb, pedig kevesen irnak blogot vallalt szemyazonossaggal. A fb tulnotte onmagat es kezd szar lenni :-)
nagyon unalmas a facebook sztem (sose tudom, hogy magyarosítsam-e, ezért váltogatom:)), de azért érdekes megfigyelni tudományos szemmel a jelenséget. jó, tudom, nagyon csalóka, úgyhogy csak ne tudományoskodjak...
Törlés(egy ideig én ádázul gyűlöltem egyébként, de mostanában megszelidültem és simán csak unom:))
TörlésHa profilkpet cserelek, azt blokkolom az uzenofalon, vagy mi az, vagyis senki nem latja konkretan a cseret, csk azt, hogy uj profilkeppel hasitok :-D Utalom, ha a hirfolymban ott pozolok barki monitoran "uj profilkep" cimszo alatt :-)
TörlésAmugy, de! Tudomanyoskodj, kivancsi vagyok az eredmenyre ;-)
Törléshát, elég botcsinálta ez a blogos tudományoskodás, de oké:)
TörlésHa jól értem a kérdésedet, igen, szerintem van demonstrativ nemlájkolás. Azt, hogy a te eseteben tényleg erröl van-e szó, persze nem biztos, de az majdnem biztos, hogy szard le.
VálaszTörlésja, nem, tényleg nincs "én esetem", csak úgy elgondolkodtat a dolog, mikor látom a lájkolásokat úgy általában.
TörlésLehet, hogy szimplán csak nem latja, mert nincs becsillagozva (vagy mi, a pontos megnevezését nem tudom, de be lehet állítani, hogy elsősorban kiket szeretnél látni). De hvg-n olvasom, hogy nemsokára mindenféle "like" lesz, na akkor aztán lehet agyalni. :)))
VálaszTörlésigen, ez is lehet, bár én nem tudom mi az a becsillagozás és nekem biztos nincs semmi beállítva:) de akkor én kiket látok? random embereket? én mindig úgy érzékelem, mintha a privát kommunikáció alapján szelektálná, hogy én kiket látok.
TörlésJesszusom, még egy lehetőség a parázásra. Én erre komolyan még életemben nem gondoltam így, hogy lájkolni nagyjából annyira kötelező, mint köszönni. Én akkor lájkolok egy posztot/képet, ha tetszik, és nem nézegetem, hogy az enyémeket XY lájkolta-e. Ezzel azért jó sok idő elmenne, nem? És annyira azért nem érdekel a kérdés :). De most tényleg, ha kötelező lenne, akkor mindenkinek annyi lájk lenne a posztjai alatt, ahány ismerőse? Hm.
VálaszTörlésja, nem tudom, ezen nem gondolkodtam, hogy legyen kötelező:)
Törléscsak mindig eszembe jut, hogy biztos van, aki a lájk megvonással büntet:D (én mondjuk úgy vélem, hogy ilyenen már rajta is kaptam valakiket)
Hát, figyelj, addig jó neked, amíg nem ezeknél az embereknél van az éléskamra kulcsa :D
TörlésJezusom, remelem, minden kepedet lajkoltam...!! Ugye nem rolam van szo?! :)) altalaban szoktam oket lajkolni, már ha kinyitom a fb-t...
VálaszTörlésHehe:) nyugi, a jelenlévők mindig kivételek
TörlésTudom, mi a dolgom ezutan!!!
Törlésjajmár, nagyon komolyan veszed te ezt a felvetést:) - egyébként mindig ez volt a legnagyobb bajom a kommentekkel: hogy még az ártatlan vicceket is mindenki olyan súlyosan értelmezte.
Törlés(ha viccelsz, úgy végképp bebizonyítottuk, hogy mi a baj a kommentekkel)
Viccelek!! :-DDD
TörlésHuh, most komolyan megkönnyebbültem:)
VálaszTörlés...és igazàn baj van a kommentekkel:) (pl tök sokàig tart kihàmozni egy viccet)
Törléshú, én nagyon ritkán lájkolok bármit és bárkit, engem például a legtöbb ember gyerekes-kutyás-macskás-szerelmes-utazós képe untat, leginkább kézműves vagy kifejezetten fotós képeket szoktam lájkolni, amik teszenek, meg nálam van olyan is, hogy munkaidőben ritkán, mert azt ugye látják az ügyfeleim is és rögtön azt gondolnák, ha már párszor a fészbukra kattintottam munka közben, akkor nem is dolgozok rendesen
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSose szoktam megnézni, ki kedveli a képeimet, így azt is pont lesz@rom, ki nem :-) És sosem jutott még eszembe, hogy bárki megharagudna azért, mert nem kedveltem a képét. Bár én nem is vagyok egy nagy fb-betyár.
VálaszTörlés