Sunday Evening Blues

Najó, hát foghatom én ezt most mindenre, tudjátok, az időjárás, az ősz, a homályos fények, az elmúlás, az eső, a hormonok, a betegek, a halálosak, a rendetlenség a lakásban, a fölösleges munkám, a vasárnap, a hétfő, a hiányaim, a frusztrációm, a féltékenységem, a nagyon is valóságos, mégis látens kapcsolatom, a gyengeségem, a magammal játszott játszmáim, a másokkal játszott játszmáim, előző életem, mindegyik előző életem, előéletem, egész elhibázott életem, ne gyötörd már magad folyton, ne gyötörd már magad folyton, bizonyos géneket nem kell szaporítani, én mindig mondtam, persze azér meg lehet engem is nyugtatni, nem kell nekem túl sok a boldogsághoz, egyszerű vagyok mint a faék, csak szeressen engemet, megtartottam egy régi sms-t - köcsög picsa -, ha ránézek a kétszer kettő józansága hull rám, már megint túl komolyan veszem magam, már megint túl komolyan veszed magad, délután a macskára sírtam, a macska szép, az élet szép, én meg folyton elfelejtem, kihagy az agyam, de légy jó kislány.