A hatodik hónap felé közelítve kifejlesztettem egy újfajta szorongást, amit aktívan űzök is (lehet űzni a szorongást? na mindegy): rettegek a szüléstől.
Egyszerűen nem tudom, hogy mire számítsak, mármint, hogy milyen erős és milyen típusú fájdalomra, az egész nagyon misztikus és ezért félelmetes, akár a halál...akárkit megkérdezek, csak annyit tud mondani, hogy nagyon fáj, de nem tudja kategorizálni, nekem meg jobb lenne, ha be tudnám tájolni, mert a nulla információnál nincs ijesztőbb, hát hiszen még a haldoklónak is vannak ilyen kapaszkodók, hogy hívogató fény, meg csempék a falon...aki szült már és képes szavakba önteni a fájdalmat, az írjon nekem, plíz, nagyon szeretnék autentikus beszámolókat olvasni. És ne gyertek azzal, hogy jaj, majd úgyis császároznak, mert egyrészt egyáltalán nem biztos, másrészt császár előtt is borzalmasan fáj, szóval...
Egyszerűen nem tudom, hogy mire számítsak, mármint, hogy milyen erős és milyen típusú fájdalomra, az egész nagyon misztikus és ezért félelmetes, akár a halál...akárkit megkérdezek, csak annyit tud mondani, hogy nagyon fáj, de nem tudja kategorizálni, nekem meg jobb lenne, ha be tudnám tájolni, mert a nulla információnál nincs ijesztőbb, hát hiszen még a haldoklónak is vannak ilyen kapaszkodók, hogy hívogató fény, meg csempék a falon...aki szült már és képes szavakba önteni a fájdalmat, az írjon nekem, plíz, nagyon szeretnék autentikus beszámolókat olvasni. És ne gyertek azzal, hogy jaj, majd úgyis császároznak, mert egyrészt egyáltalán nem biztos, másrészt császár előtt is borzalmasan fáj, szóval...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.