Most, hogy rájöttem, hogy szeretek focizni, Marci már legalább egy percig elemezhet nekem egy meccset anélkül, hogy teljesen megszűnne a fókusz a tekintetemben, szerintem ez óriási dolog; azonkívül biztos vagyok benne, hogy érzelmileg sokkal egészségesebb volnék, ha egy kertes házba mehetnék haza, ahová kiülhetnék a kertbe vagy a verandára olaszozni, meg ilyenek.
Bármit, értitek, BÁRMIT megtennék egy házért.
(Vasárnap a nagynénéméknél voltunk, a gyerekek vidáman locsolták a kertet, homokoztak, én meg olvasgattam egy kerti padon ülve - az ilyen élmények hatására mindig felerősödik ez az érzés: egyszerűen sírva hányok a lakóteleptől, szerintem a világnak ez az egyik legundorítóbb találmánya.)
Jövő héten elutazunk Triesztbe és annyira kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz Trieszt ezzel az új, gyerekes szemmel nézve, bár nekem az a gyanúm, hogy sokkal jobb.
UPDATE Lapzárta után érkezett, hogyaszongya megvan a nyelvvizsgám, YES.
UPDATE Lapzárta után érkezett, hogyaszongya megvan a nyelvvizsgám, YES.
