Állatira fáj a torkom, mosmár megőrülök komolyan: egymást érik ezek a szar betegségek.
Jó, az immunrendszeremnek biztos nem tesz túl jót az állandó kialvatlanság, meg hogy hirtelen hét kilót fogytam (nem tudok mit csinálni, én ezt a fogyást is ilyen szélsőségesen csinálom: nincs lassú, egészséges középút, csak ez a gyors kiló lehajigálás - persze hízni is pont így szoktam, utálatos az ilyen alkat), na meg a szép ovisok közelsége (ők egyébként kevesebbet betegek mint én).
Orvoshoz még mindig nem vagyok hajlandó elmenni: nem akarok megint antibiotikumot (mondjuk mástól nem múlnak már el ezek a vackok), meg amúgy sincs időm a betegségre.
Borzasztó lesz öregen, amikor az egyetlen szórakozásom az lesz, hogy a csipőprotézisemről mesélek bárkinek, aki szembejön. Vagy korán kell meghalni, vagy el kell kezdeni LSD-t nyomni hetven fölött - a szellemi épség és kreativitás meg viszonylagos egészség megmaradásában nem reménykedem, bár ha sokat tanulok nyelvet, akkor talán nem hülyülök majd el annyira, btw most olvastam el ezt a könyvet, tudjátok, nagyon érdekelnek a pszichopaták, mondjuk kissé túl monoton és nárcisztikus, de azért érdekes volt - van ennek a nőnek egy blogja is, abban egészen rémisztő dolgokat találtam.
